Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1987/1. szám (Salgótarján)

Magyar katonai egyenruhák

Magyar katonai egyenruhák Kiállítás a Nógrádi Sándor Múzeumban a Hadtörténeti Múzeum anyagaiból /1987.febr. 3 - márc. 16./ A korabeli szóhasználattal mundérungnak nevezett, előírásokkal szabályozott katonai egyenruha mintegy három évszázada jelent meg Európában. Egyidős az állandó hadseregekkel. Elterjedését elsősorban a központi ellátás tette lehetővé. A magyar országgyűlés 1715-ben iktatta törvénybe az állandó hadsereget. Ezidőtől a magyar katona - két évszázadra - a Habsbrug birodalom soknemzetiségű hadseregének katonája lett, többnyire huszár vagy gyalogos. Ruházata, mely kuruc-kori hagyományokat örökített át, sajátos nemzeti jeligével tűnt ki a fegyver- és csapatnemi öltözködési szokásoktól amúgy is tarka küllemű birodalmi haderőben. A huszárok zsinóros dolmányát, mentéjét, atilláját, tollbokrétás csákóját, a szablyával együtt hordott díszes tarsolyát köztudatunk ma is, mint a legszebb magyar egyenruhát tartja számon. A magyar gyalogosokat a szűkszárú, világoskék, zsinóros űn. "magyarnadrág" és a kabát kézelőjére varrt "medveköröm" különböztette meg a német gyalogezredek katonáitól. A birodalom széthullásáig többször is változott a magyar katona egyenruhája, mindenekelőtt a kordivatokhoz igazodva, s közben voltak olyan periódusok is, amikor ezek a változások politikai jelentésűek lettek. Az 1848-49-es honvédsereg és az 1869-es magyar királyi honvédség egyenruházata, a nemzeti jelleg tüntető hangsúlyozásával ideológiai szerepet is betöltött. A 20. században megváltoztak a katonai egyenruhával szemben támasztott követelmények. A század elején zajló orosz-japán háború tapasztalatai, az a felismerés, hogy a színes egyenruhák a harctereken a megnövekedett hatásfokú tűzfegyverekkel szemben célpontként szolgálnak arra, hogy késztették az államok hadvezetését, hogy a terep színeihez alkalmazkodó, praktikus, a milliós létszámokhoz olcsó, konfencionálható egyenruházatot vezessenek be. A megelőző századok színes, díszes egyenruháiból "ünnepi" öltözet lett, az új, tábori egyenruhákon pedig eluralkodott a "munkaruha" jelleg. Az Osztrák-Magyar monarchia hadseregében 1908-ban vezették be a csukaszürke tábori ruházatot, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében is használtak egyenruhaként. Az ellenforradalmi rendszer hadserege az 1920-as évek elején kapta meg a tábori szürkésbarna /keki/ színű egyenruházatát, dísz- és társasági öltözeteknek azonban továbbra is hordták a huszárhagyományokat őrző zsinóros atillákat és zubbonyokat.