Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1987/1. szám (Salgótarján)
Az első rádióriport Salgótarjánból
Az első rádióriport Salgótarjánból 1936. április 18-án délután 5 órakor először szólalt meg a mikrofon előtt Salgótarján, hogy a fiatal bányászváros élethű képét, a helyszíni közvetítésen keresztül hangját - a technikai lehetőségek figyelembevételével - visszaadja. A közel 20 ezer lakosú Salgótarján megyei város /várossá alakult 1922 ben/ történetének rendkívül ellentmondásos időszakát élte, a trianoni bé keszerződés Salgótarjánból határvárost csinált, a hivatalos ellenforradalmi propaganda az emberek tudatában, érzelmében nap mint nap rögzítette ezt a tényt. Salgótarján életét minden vonatkozásban befolyásoló mozzanat az 1920-ban megkötött trianoni békeszerződés, melynek következtében Salgótarján az ország egyik legjelentősebb ipari gócpontja lett. A jellegzetes bányaváros a polgármesteri hivatalnak, Nógrád-vármegye salgótarjáni járásának és főszolgabíróságnak, a m.kir. bányakapitányságnak, járásbíróságnak és adóhivatalnak, államrendőrségi kapitányságnak, a m.kir. 7. honvéd Báthory István kerékpáros zászlóalj parancsnokságának, m.kir.cseidőrszárnyparancsnokságnak és a csendőriskoLának, a m.kir.budapesti vámőrkerület I. sz. szakaszparancsnokságának, m.kir.erdőhivatalnak és pénzügyőrségnek székhelye lett. Volt kir.közjegyzője, magánreálgimnáziuma, állami pplgári fiú- és Leányiskolája és 9 állami és társulati eLemi iskolája és két városi óvodája. Jelentőségét és közgazdasági fontosságát a város barnaszénbányászatának köszönhette elsősorban, kisipara a gyáriparhoz viszonyítva alárendelt szerepet játszott. Nagy lelkesedéssel kapcsolódott a város vezetősége már 1922-ben a főispán kezdeményezte határmenti hitelszövetkezeti és Hangya szövetkezeti mozgalomhoz, kihangsúlyozva annak "közgazdasági és nemzeterősítő tevékenységét". A megye és város vezetői a megerősödő revíziós törekvéseket arra használták fel, hogy a gazdasági-társadalmi problémákat a trianoni békeszerződés következményének tüntessék fel. Nagy erőfeszítéssel támogattak minden olyan kulturális, társadalmi, politikai akciót, mely utalt a revíziós célokra.
