Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/2. szám (Salgótarján)
Zólyomi József: A múzeum történetéből
Falvak átalakulása, a parasztházak modernizálása egyre sürgetőbbé tette a Lakásberendezési tárgyak gyűjtését. Észak-Cserhát és az Ipoly menti falvakból nagy számban kerültek be a múzeumba bútorok, lakástextfLiák, cseiép + árgyak, egyéb háztartási eszközök. Flórián Mária elemzőén feldolgozta Hollókő lakáskultúráját, összegyűjtötte tárgyi anyagát, hogy ezzel megteremtse feltételét az ott 1964-ben megnyíló Falumúzeumnak. A régi falukép gyors változása a népi építészeti gyűjtések előtérbe helyezését indokolta. Számos községről készült részletes dokumentáció fényképekkel, alaprajzokkal, leírásokkal. Már 1957-ben kezdetét vette, de csak a 60-as évek első felében teljesedett ki a népi állattartás tárgyi emlékeinek összegyűjtése, tudományos feldolgozása, főleg az Észak-Cserhát és az Ipoly menti falvakra vonatkozóan. Folyamatosnak tekinthető a népi gazdálkodásra utaló tárgyak gyűjtése. A tervezett kiállításokhoz kötődő tárgygyűjtések /népművészet, szokás, gyermekjáték/ is jelentősen gazdagították a múzeum néprajzi gyűj teményét. Egy évtizedes szünet után a régészeti kutatómunka ismét megindulhatott. Gádor Judit régészt, mint a megye ösztöndíjasát, 1966-ban nevezték ki a múzeumhoz. Szandán, Szuhán, Hollókőn, Nógrádmarcalban, Szügyben végzett ásatásai a megye középkori történetének mélyebb megismeréséhez szolgáltattak gazdag anyagot. Az 1960-as évek második felében több személyi változásra került sor az intézménynél. 1968-ban Flórián Mária a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa lett, 1970-ben Kapros Márta néprajzos Balassagyarmatra került 1971-ben Gádor Judit régészt a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársának nevezték k i. 1970 nyarán a megyei múzeumi szervezet központja Salgótarjánba került, ezzel az addig itt dolgozó két restaurátor és gazdasági ügyintéző is kikerült a Palóc Múzeum állományából. A következő esztendőben, 1971-ben az eddig itt őrzött régészeti, képzőművészeti, természettudományi, helytörténeti tárgyak a szécsényi és salgótarjáni múzeumba kerültek az*al az átgondolt céllal, hogy a Palóc Múzeum a jövőben csak a néprajzi gyűjtő- és feldolgozó munkának legyen az otthona.
