Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/2. szám (Salgótarján)
R.Várkonyi Agnes: Nagy Iván a történész
Másutt egyszerűen a kiemelkedő katonai és politikai tettek hiánya rontotta el az utódok örömét, vagy a ténymegállapítás, hogy a család régen kihalt. Vélekedésekkel, vagy bizonyíthatatlan nézetekkel szemben az autentikus forrást közli a szerző, még ha az jobbágygyerek meggyilkolásának és házak feltörésének vádjával szemben tisztázandó tanúval látási rendelet is.'^ Egyenlő figyelembe részesíti a főúri családokat és az egyszerű őrkatona származék nemest, aki "Vizsláson ispán volt," ^ Felöleli az egész magyar történelmet, idézi Dobozy históriáját Jászay Pál tollából, leírja Dugonics Titusz tettét és valóságos tárháza a tizenkét kötet a várostromok, vagy Buda visszavívása résztvevőinek. Sokat idézi a "Rákóczi forradalmat" és nem kevesebbszer a Habsburg család háborúiban történteket. Sokszor egyetlen család fiai eltérő, sőt egymást tagadó útjaiban ábrázolva így a szélsőségek között zajló magyar históriát. Rögzíti a forradalom és a szabadságharc történetét is, a tények megrendítő nyelvezetén: "utóbb forradalmi tábornok, s mint ilyen kivégeztetett Aradon 1849.ki octob. 6.-kán." 18 A nemesi osztály Nagy Iván köteteiben nem zárt és időtlen társadalmi képződmény. Különösen érdekelték a szerzőt az armálisok, a városok, mezővárosok lakói. Sikerült a társadalomtörténet egyik legnehezebb feladatából is valamit megvalósítania: keletkezésében és átalakulásaiban, tehát változásaiban mutatja be ezt a fontos társadalmi osztályt. Ha a pártatlanságot abban látjuk, hogy a nemesi osztályt mindennemű szépítés nélkül a valóságnak megfelelően akarta családtörténeti adattárba rögzíteni, akkor Nagy Iván korának szintjén valóban elfogulatlan, objektív történetírónak mondható. Ez az objektív kép azonban nagyon is szubjektív célokat szolgált. Figyeljük meg a Magyarország családjai köteteiből a szinte találomra kiragadott idézeteket: különböző nemssszemélyek foglalkozásairól van szó, többnyire a 17. és 18. századból: "Szorgalmas tanulás után a nagyenyedi kollégiumban tanár tőn", "a gimnázium buzgó lelkű inspektor curátora volt." - "A setmeczi bányászakadémián végezve iskoláit bányásztiszt lett, egyik fő eszközlője volt Nagy-Ägon i bányász iskola létesítésének, hol egyik első tanár lőn... kitűnő geognoszta és érczbúvár... az erdélyi bányákhoz tétetett mérnöknek... Cseh és szászországi bányászatok tanulmányozásából gazdag ismeretekkel tért haza."
