Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)
Töprengés egy kiállítás tervezésekor
Abból a tapasztalati tényből kiindulva, hogy a tárgyak világa, és főként az enteriőr az, ami az irodalmi kiállításban is megragadja, "megállítja" a látogatót próbálunk a szécsényi kiállításunkkal választ keresni arra, lehetséges-e az írói életúthoz kötődő tárgyegyüttes segítségével megjeleníteni az életművet is,szemléltetni a mű jellemzőit. A készülő szécsényi irodalmi kiállítás lényegét tekintve teljes egészében, így tartalmában, tematikájában és formai megoldásában, szerkezeti felépítésében is kísérleti jellegű vállalkozás. - A kiállítás témájának meghatározásakor eredeti kiindulópontunk a szécsényi kötődés volt. E helyi vonatkozáson túl azonban lényegesebbnek tartjuk annak vizsgálatát, milyen mű, milyen érték született, milyen nőtt ki ebből a talajból. Elsősorban ennek az érték-szempontnak megfelelően választottunk ki 3 alkotót, akiknek időbeli egymásutánságuk jelez egy folyamatot, s eltérő minőségű kapcsolatuk volt e környezettel: Ferenczy Teréz - Szécsényben élte le egész életét, és itt követ/1823-1853/ kezett be tragikus halála is; Komjáthy Jenő - szécsényi születésű, ám mindennapjai a távolab/1858-1895/ bi - de az életlehetőségeket tekintve sokban haMindezek után mármost a témát pontosítani úgy lehetne: Ferenczy Teréz - Komjáthy Jenő - Krúdy Gyula költői világa, amelynek megjelenítését kiállításunkban kizárólag tárgyak segítségével próbáljuk meg. - A kiállítás felépítéséről, szerkezeti megoldásáról jelenlegi elképzelésünk az, hogy 3 teremben 3 enteriőrt mutatunk be. Arra kell törekedni, hogy az enteriőrök legalább három követelménynek megfeleljenek . Minden irodalomtörténeti vonatkozás nélkül is megállják a helyüket; kapcsolódjanak az írói életúthoz, az alkotó tárgyi környezetéhez; /lehetőleg eredeti tárgyakkal is/; és - ami a legfontosabb - idézzék, érzékeltessék az íróra jellemző művészi, költői világot. sonló - Balassagyarmaton, majd a még távolabbi Szenicen telnek; Krúdy Gyula /1878-1933/ a kisnemesi család eredetileg nógrádi /a közeli Szécsénykovácsi ban is voltak birtokaik/, de az író már a megyéből elszakadt ág sarja.