Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1986/1. szám (Salgótarján)

Bizsumúzeumban is jártam

Bizsumúzeumban is jártam TANULMÁNYÚTON CSEHSZLOVÁKIÁBAN Csehszlovákia és Magyarország közötti kulturális kapcsolat keretében 1985. október 28 - november 26 között egy hónapig Csehországban tartózkodtam. A tanulmányút során 10 napot Jablonec nad Hisouban, majd 17 napot Prágában töltöttem. Tanulmányutam elsődleges célja volt, hogy megismerjem és tanulmányozzam az észak-csehországi üveggyártás 18-20. századi tárgyi emlékeit, kiállításon való megjelentetését. Továbbá, hogy többfajta szakmúzeum megtekintése után mintegy keresztmetszetét kapjam a cseh múzeumok tudományos, közművelődési /kiállítási/ gyakorlatának. Az utam első állomása a Jizera hegység déli lejtőjénél mintegy 600 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő Jablonec nad Ni sou volt. A mai Jablonec 43000 lakosú, műemlék nélküli modern város, járási székhely, a világhírű üvegékszer /bizsu/ készítésének évszázados központja. A "gablonci drágakövet" több mint 150 éve ismeri már az egész világ. Tanulmányutam során Csehország legészakibb vidékén jártam, mely nemcsak természeti szépségével tűnik ki, hanem mozgalmas ipari táj is egyben. De nem véletlenül, hiszen évszázadok óta a cseh üvegipar a világ élvonalába tartozik, művészi termékeivel utazásaim során nemcsak a múzeumok tárlóiban, hanem szinte mindenütt találkozhattam a városokban. Az egyiptomtói elterjedt üvegkészítés és díszítés tudománya a Földközitenger melléki népek közvetítésével hamarosan Csehországba is eljutott. Ibrahim Ibn Jakub arab utazó a 10. század derekán említést tett a cseh üvegről. IV.Károly uralkodása idején /1347-1378/ már 7 üveggyártó központ volt ismert. A 16. században indult meg a telepesedés erősebb hulláma Szászországból, nemcsak új hutákat alapítottak, hanem új technikai eljárásokat is létrehoztak. A 17. század második felére már kibontakozott a barokk nagy üvegművészeti vívmánya a metszés, vésés /gravírozás/ és az alacsony hőfokon történő színezés, azaz az üveg tökéletesítésének folyamata. C.Lehmann nevéhez kapcsolható az üvegmetszés felfedzése, az üveg kristályszerű megmunkálása. /Lehmann I I.Rudolf prágai drágakőmetszője volt/ A kalciumkálium, más néven .a "cseh üveg"-et, mely színtelenebb és csiszolásra is alkalmasabb volt a korábbi üvegnél, írásos emlék szerint 171 l-ben állították elő. Ez az üveg tette lehetővé a jabloneci bizsuipar megteremtését is.