Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)
„A Borovszky”
A Borovszky Nógrád megyében, de úgy gondoljuk másutt is minden helytörténettel fog lalkozó kutató, a szakemberek, de az érdeklődők számára is ismert fogalom: a Borovszky. Különösen sokat emlegetik azok, akiknek hivatása Nógrád megye vizsgálata. Igy a Nógrád megyei Múzeumokban dolgozó muzeológusok is akiknek tapasztalata, hogy máig is az egyik leghasználhatóbb, forrásértékű kézikönyv a Borovszky. A "Magyarország vármegyéi és városai" sorozat 21 vármegye történetét feldolgozó 24 kötetét a szerkesztőről Borovszky Samuról nevezte el a köztudat. Borovszky Samu /Karavukova I860 - Budapest 1912./ Történetíró, az MTA I. tagja 1899-től irodaigazgatója. Számos a magyarország őstörténetével, a népvándorlás korával, magyarország helytörténetével foglalkozó cikke s önálló kötete jelent meg. Sziklay Jánossal együtt szerkesztette a Magyarország vármegyéi és vá rosai sorozat első négy kötetét, a többi kötet önálló szerkesztői munkája volt. A sorozat 1896-ban indult és 1914-ben jelentek meg az utolsó kötetek. A műveket többnyire évszámjelzés nélkül adták ki, a valószínűsített sorrend szerint a 15. volt a Nógrád megyei kötet. A kötet használhatósága, értéke miatt érdemes közelebbről is szemügyre ven ni kiknek a közreműködésével, segítségével jött létre ez a munka. Érdemes számbavenni milyen csoportokból, rétegekből állt ez a szerzőgárda, mit tudunk az egyes szerzőkről, annál is inkább, mert képet kaphatunk arról is, hogy kik foglalkoztak akkoriban helytörténetírással. A kötet munkatársai közül egyenlőre igen keveset tudunk: Bartha Lajos íróról, Haraszthy Lajos segédszerkesztőről, Schehák Rezső főgimnáziumi tanárról, Schwalm Amadé egyetemi tanárról. A szerzők nagy része nem elsősorban vagy nemcsak a tudományos kutató munkával foglalkozott; földbirtokosok, gazdasági szakemberek, közhivatalnokok - a megyei közélet többé-kevésbbé ismert alakjai:
