Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)
A nógrádkövesdi bíróláda
v4 nógrádkövesdi bíróláda Réti Zoltán, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola nyugalmazott igazgatója a múlt év novemberében felhívott telefonon és közölte, hogy a napokban levelet kapott egykori tanítványától, aki Nógrádkövesden lakik. A levélben leírta, hogy a községben lakó nagyapjának van egy régi évszámos ládája és egy szobra, melyet egykor oltárként használtak. Arra kérte Réti Zoltánt, hogy segítsen vevőt találni e tárgyra, esetleg felkínálhatná megvételre a helyi múzeumnak. 1984. november 6-án Réti Zoltánnal kimentünk Nógrádkövesdre és felkerestük Paróci Jánost /Kossuth u. 25./ a tárgyak tulajdonosát. A ládát, az egykor istállónak használt épület padlásán találtuk meg, zsákok, kenderszerszámok között. A tulajdonos elmondotta, hogy korábban a kamrában tartották a ládát, de amikor 1962-ben a házat átalakították, akkor került ide a padlásra. A porral vastagon fedett ládát lehoztuk, vizes ronggyal lemostuk, majd száraz ruhával áttöröltük. Akkor vettük észre rajta az évszámot, a vésett díszítést. A nyolcvanadik évében járó adatközlő /l9o5. február 24-én született/ a láda történetéről annyit tudott a családi visszaemlékezések alapján, hogy azt nagyapja készíttette /akit ugyancsak Paróczi Jánosnak hívtak/, amikor megválasztották bírónak a községben. A láda készítőjére, a készítés helyére sajnos nem emlékezett. A szülei ebben a ládában tartották a családi iratokat, majd amikor öröklés útján az ő tulajdonába került, ő is ebben helyezte el iratait. A ládát felnyitva, közel ötven iratot számoltunk benne össze. Adatközlőnk megjegyezte: "valamikor tele volt ez papírral, de tudja a gyerekek, az unokák mindig ott turkáltak benne". A legrégibb irat 1856ban készült, amely a láda készíttetőjének, Paróczi Jánosnak az 1851-ben végrehajtott határtagosításakor elkövetett sérelmét tisztázza. A régi íratok között találhatunk nősülési engedély kérését 1898-tól, biztosító társaságok nyomtatványait !9oo-ból, két világháború közötti adókönyveket, szolgálati könyvet 1929-ből, de a felszabadulás utáni birtoklevelet, a begyűjtési miniszter elísmerő oklevelét, a sertésvágási engedélyeket is itt őrizték. A láda formája megegyezik a paraszti ruhatárolásra használt ládával, de mérete attól jóval kisebb. A biróláda mérete: hossza: 67 cm, szélessége: 37,5 cm, magassága: 39 cm. A téglalap alakú, négyzetes formájú lábakon álló láda tölgyfából készült. A felfelé hajtható fedelét két pánt tartja.
