Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)

Hol üléseztek a megyei rendek?

Hol üléseztek a megyei rendek ? Könnyű lenne azt válaszolni, hogy a megyeházán, azaz Balassagyarmaton, Nógrád megye egykori székhelyén, a ma is látható bár igen leromlott állagú impozáns épületben. A valóságban pedig azt mondhatjuk, hogy a megye korábbi évszázadaiban mindig ott üléseztek ahol éppen lehetőség volt rá. Mindez függött a soros megyei tisztviselők lakhelyétől, a főispán kedvétől, a hadi helyzet alakulásától, néha még az időjárástól is. S természetesen azt is kell tudni, hogy a megyei gyűlések rendszerint szabad ég alatt, később sátrakban s csak nagyritkán épületekben zajlottak. A XVII. század második felében egy időben Fülek volt a megyei közgyűlések székhelye, s itt még a Pest-Pilis-Solt megyei nemesek is üléseztek kiszorulván a török miatt megyéjükből. De ugyanilyen hivatalos összejöveteleket tartottak Losoncon, Gácson, Szécsényben. A század végén felmerült ugyan egy állandó megyeháza felépítésének gondolata, de erre nem került sor. A XVIII. században aztán tovább bővült az ülésezések helyszíne, valóságos "vándorközgyűléseket" tartottak. Losonc, Szécsény, Balassagyarmat mellett Kékkőalján, Primóczon, Ipolytarnócon, Bussán, Nógrádmarcalon, Ludányban, Herencsényben, Hollókőn, Divényben, Alsósztregován tartottak tisztújításokát, megyegyűléseket. De volt közgyűlés később Érsekvadkerten, Gácson, Lőrinciben is. Döntő változás Grassalkov

ich Antal idejében következett be, aki 1751ben lett a megye főispánja. Ő szorgalmazta erősen egy megyeháza felépítését. Kedvező helynek tekintették volna a megye nemesei e célra Balassagyarmatot, de több külső ok is zavarta őket terveik végrehajtásában. A város földesurainak a Balassáknak örökös cívódása lehetetlenné tette, hogy telket vásároljanak tőlük építkezés céljára. Amellett a megyei nemesek féltették rendi biztonságukat a városban állomásozó nagyobb létszámú katonaságtól. Igy építették fel a vármegyeházát I76">-ban Szügyön, végül is közel kerülve korábbi céljukhoz. Néhány évtized múlva aztán be is költöztek Balassagyarmatra mert 1790ben megvásárolták az államtól a nagy kaszárnya épületét s azt alakították át a közgyűlések céljaira. Ugyanennek a kaszárnyának a helyén épült 1832-1835 között a most is látható megyeháza amelyet 1835 október 19-én avattak fel. /Az esti színházi műsorban fellépett Déryné is./