Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1985/1. szám (Salgótarján)
A Rákóczi szabadságharcra emlékezvén
A Rákóczi szabadságharcra emlékezvén Nógrád megye gazdag történelmi hagyományai között kiemelkedő' helyet foglal el a Rákóczi szabadságharc, amelynek eseményei sok-sok szállal kötődnek e tájhoz. Különösen aktuális róla szólni 1985-ben, amikor több évforduló is felerősíti a figyelmünket erre a fontos, jelentős nemzeti eseményre. Ám az évfordulóktól függetlenül a megye mindig is kiemelt feladatának tartotta, hogy a Rákóczi szabadságharc leLkesítő, a hazafias nevelésben fontos részt vállaló eseményét megfelelően ismertesse, népszerűsítse. Néhány példa a közelmúltból: 1976-ban országos konferenciát szerveztek Szécsényben II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján. /A megye jelentősen kivette részét az országos megemlékezésből is./ Ugyanakkor Szécsényben emlékkiállítás is nyílt, a megyei levéltár és könyvtár dokumentumkötetet jelentetett meg erről a korról. A következő években is több tanulmány, cikk jelent meg a megyei fórumok hasábjain, különösen a szécsényi lakosok voltak,akik érzékeny figyelemmel kötődtek minden lehetséges megemlékezési alkalomhoz. 5 a Kubinyi Ferenc múzeumban volt látható egy éven át a Rákóczi szabadságharc állama című kiállítás is 1984-ben. 1705 szeptemberében zajlott le a szécsényi országgyűlés, amely a magyar államiság történetének jelentős állomása. Ekkor hozták létre a konföderációt, a szövetkezett rendek szövetségét s Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották. Az országgyűlésen még számos fontos kérdésben hoztak döntést így többek között a vallási felekezetek közötti békéről, aminek emlékére külön emlékérmet is verettek. Az országgyűlésen jelen volt Csécsi János sárospataki tanár akinek naplója híven rögzítette az eseményeket, sőt megörökítette, magát az országgyűlés sátortáborának alaprajzát is. 1710. január 22-én volt a romhányi csata, a szabadságharc utolsó jelentős összecsapása. Rákóczi seregében svéd és lengyel csapatok is küzdöttek. Igen sokáig úgy tünt, hogy a kurucok győznek, ám hadvezetési hibák miatt nem sikerült előnyös helyzetüket kihasználniuk, s mind a két fél estére visszavonult az ütközet szinteréről. Ezzel véget ért a kuruc-világ Nógrád megyében, soha többet nem vágtattak erre gyors lovaikon a kuruc csapatok.
