Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1984/1. szám (Salgótarján)

Műhelymunka - Szvircsek Ferenc: A Rákóczi szabadságharc állama (kiállítás a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban)

ték életüket a csatamezőkön, köztük Kajál y Pál. A nógrádi jobbágyok és mezóvárosi polgárok, de a kisnemesek egy része is már a vezető nemesség gácsi elzárkózása idején a szabadságharc zászlaja alatt állt. így többek között Radvánszky János, Tolvay Ferenc losonci professzor, akinek egyik legjelentősebb tette, hogy ő beszélte rá Zólyom várában Bottyán János császári ezredest, hogy Rákóczi zászlaja alá álljon. Az l/OJ. november, 8-án Losoncon tartott közgyűlésen Rákóczihoz csatlakozó megyei nemesség hűségnyilatkozatát Ráday Pál megyei jegyző és apósa, Kajaly Pál esküdt Somoskőújfalu si földesúr vitte Rákóczihoz. Mindketten résztvettek később a szabadságharc gazdasági, politikai szervezésében, Ráday a fejedelem titkáraként és diplomatájaként küzdött. Kajaly Pál főhadbíró volt. Itt kell megemlíteni egy másik földesurát is Salgótarjánnak, aki szintén részt vett a szabadságharcban. Sz

lull* Ferenc sorsában a naaesaég szerepvállalásának másik oldalát villantjuk fel. Szluha főpónztárnokként fontos állami posztot töltött be, de elfogadta a szatmári békét és a Habsburgok híve lett, sőt fontos állalmi szolgálataiért báróságot kapott.