Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1984/1. szám (Salgótarján)

Műhelymunka - Szvircsek Ferenc: A Rákóczi szabadságharc állama (kiállítás a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban)

neti kutatások - főleg a társadalom és diplomácia-történetben - feltárták a szabadságharc végvári vitézekből, jobbágyokból, mezővárosi polgárokból álló népi bázisát, kimutatták, hogy Rákóczi mellé egy müveit, haladó gondolkodású köznemesi réteg csatlakozott, mely szemben állt az uralkodó osztály régi rendhez ragaszkodó csoport jávai• Rákóczi I703-I7II között hatalmas országépítő munkát fejtett ki, s az ország szabadságáért nem csupán a csatatereken folyt a harc, hanem a társadalmi,közigazgatási, gazdasági életben is, ahol az ország társadalmi berendezkedésének, belső viszonyainak reformjaiért küzdöttek. Amikor I703. június 16-án II. Rákóczi Ferenc átlépte a magyar határt, a meginduló szabadságharcról a budai hadbiztosság rendeleteiből értesült a megye tisztikara. Az országban uralkodó állapotokhoz hasonlóan Nógrádban is kezdetét vette a nemesség szervezkedése a magukat kurucoknak nevező "paraszt lázadók"-kal szemben. A nemesi szervezkedés központja Losonc lett, ahol Fülek 1682,évi feldúlása után a nemesség vezetői letelepedtek. A kurucok I703. szeptember 2-án léptek a megye területére Füleknél, a gácsi várba szorult nemesség azon-