Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1983/3. szám (Salgótarján)

Propaganda a múzeumnak? (Spector)

f Nagy Iván Balassagyarmaton őrzött levéltári hagyatékának jelentős része: levelezése. Számtalan levél maradt fenn kortársaitői, tüdősöktől, családtagoktól, barátoktól, ismerősöktől, s ezekben sok lényeges ismeretet, adatot találni Nagy Iván életéről, gondolkodásáról, a megyei művelődési közállapotokról /iskolák, tudományok stb helyzetéről/, a az egész korabeli életről, arról hogyan szórakoztak, mulattak, élcelődtek, hogyan bosszantották - néha tréfásan - egymást elődeink. A Nagy Ivánnak irt levelek között szépen besorolva a szerzők betűrendjében találni egyet, mely Tisztássy Joachim rkL kántor tanitótól érkezett. /Hogy ez a név kitalált lehet, csak a levél olvasása után ötlik észbe, s az is, hogy a dátum sincs jelölve./Tisztássy Joachim azon panasszal fordul "Nagyságos Orar hoz /igy a megszóllitás/, "hogy bár semmi mezei munka nincs,a parasztok mégsem eresztik gyerekeiket iskolába." Ez eddig teljesen hihető, s úgy tűnik újabb adatot találtunk az iskolázásra vonatkozóan /miért nem eresztették a gyerekeket iskolába/, de vizsgáljuk csak tovább a panasz teljes szövegét: "A múltkor megszólitom János gazdát, hogy miért nem ereszt? Azt mondja, hogy mindég nem ereszthet. Szegény István gazda is eresztene, de mindig beteges..• Aztán meg úgy van, hogy egyik ma ereszt, a másik meg holnap, pedig én azt mondtam, hogy akinak van és teheti az csak bátran eressze őket, mert otthon csak a levegőt rontják. Hájasné asszonyom eddig mindig két nagyot eresztett,