Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1983/2. szám (Salgótarján)

Kiállítások - Praznovszky Mihály: Mattioni Eszter kiállítása Szécsényben

Á szekszárdi származású művésznő ifjúságának maradandó benyomásai a sárközi falvak életéhez kötődnek. Ez a kezdeti ihletés utóbb fogékonnyá tette a többi országrész folklórjának hagyományai iránt, a sióagárdi, decsi, borjádi viseletek, kerámiák, "jeles napok" mellett a MatyófÖld,fiógrád, Bereg, Kalocsa, Vásárhely, Kalotaszeg stb. kincseivel is megismerkedett, s érzékeny készséggel reagált a szőttesek, varrottasok, cserepek diszitményeinek a lényegére, a népszokások indítékaira, a falusi ünnepek légköre, dramaturgiájuk szellemiségére. Áz ősi kézműves jártasság céltudatossága, a közösségi egymásrautaltság erkölcsi tartása eligazít atekíntetben, miként lehet a természeti környezet káprázatos bőségéből a megújuláshoz beosztással, gazdaságosan erőt meríteni. ... Amit Bartók Béla tiszta forrásnak nevezett, abból táplálkozik Mattioni Eszter művészete, s mivel festményeinek megalkotása közben éppen ezért szabadjára engedi az intenzív sugárzás szinhatását, képes arra is, hogy magasztos gondolatokat, nemes eszméket választékos érveléssel tegyen publikussá. Igy tölti meg tartalommal himesköveit, s méretüktől függetlenül emelkedett hangulattal veszi körül márványzuzalékból, színjátszó csillámokból bámulatos műgonddal összeszerkesztett jelképelte • • o