Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1983/2. szám (Salgótarján)

MŰHELYMUNKA - Szvircsek Ferenc: Bányászattörténeti kutatás Etesen

tárgyaljuk az etesi széhterületet. A földtani, főképpen szerkezeti és tektonikai, adottságok miatt a medencében megállapítható differenciáltságot, mely a bányászati lehetőségek és körülmények /helyi és helyzeti energiák/ szempontjából jelentős - északról dél felé fokozódó nehézséggel nyomon követte a medence gazdasági hasznosításának különböző menete. X«2« Második lépésként a megye szénbányászatának általános fejlődéstörténetét vázoljuk fel, helyezzük el benne az etesi szénbánya

82

**

0

* súlyának, rangjának megfelelően. 1.3. Harmadik lépésben a* etesi bányák létrejöttének körülményeit és fejlődését vizsgáljuk. A bányák létesítésekor vizsgáljuk a kőszénjogok, a •szabadkutatási engeaélyek szerzésének folyamatát, a bányanyitásokat és bányabezárásokat. /A szabadkutatási engedélyekből mérhető le a bányanyitásra irányuló jgyékezet,amely a megye földbirtokos-főnemesi, illetve tisztviselő-középnemesi rétegének egyes tagjai részéről megnyilvánult. A források segit

ségével rávilágíthatunk a már korábban létrejött bányavállalatoknak terjeszkedési törekvéseire is. Pl. 1859-ből tudomásunk van Schöller Sándor, 1860-ból pedig Szilvássy István etesi területre kért kutatási engedélyéről. A megkapott engedélyek birtokában megkezdődtek a bányanyitások Etes