Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1982/10. szám (Salgótarján)

felszabadító háborúk következtében - csak öt község található itt: Őcsény, Decs, Alsónyék, Sárpilis és Báta. Az 183o-as évekig Sárköz református népe állattartásból,, halászatból, szőlőművelésből élt. Életmódjában meghatározó szerepet játszott a Duna évenkénti remdszeres áradása. Az ármentesitési munkálatok /1812-35/ után nagy kiterjedésű, elsőosztályu földterület vált szabaddá a földmüvelés számára, a sárközi nép pedig hirtelen? nagymértékben meggazdagodott • : \ Az a csillogás, pompa, melyet ma mint "sárközi" jellegzetességnek ismerünk, ennek a folyamatnak az eredménye. . Kiállításunknak a bemutatott használati eszközök, a viseletek, a lakáskultúra - melyet egy enteriőr berendezése reprezentál - a hímzés- és szőttesanyag jól tükrözi e folyamatot, mely bepillantást nyújt Sárköz hajdanvolt csdálatos művészetébe, lakáskultúrájába és ezen keresztül a nép ízlésvilágába, életmódjábaA kiállítást G» Vámos Mária néprajzkutató nyitotta meg. Megtekinthető szeptember 12-ig* Baráth Ferenc