Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ konföderáció" megvalósítását sem tévesztette szem elől a szabadságharc folyamán.

5 (Legújabban a „Nemzet és emlékezet" reprezentatív sorozatnak „Rákóczi-szabadságharc" című kötete, amely 2004-ben került a könyvesboltok polcaira, a fentiekhez hasonlóan nagy teret szentel a háborúban fogant, s mindvégig a háborús körülményekhez alkalmazkodó államstruktúra, állammechanizmus tematikájának.

6

) Amikor a Rákóczi-állam problémaköreinek tudományos előzményeit számbavesszük, nem feledkezhetünk meg Benda Kálmán, Esze Tamás, Köpeczi Béla, Mezey Barna, Péter Katalin, Siptár Dániel kutatási eredményeiről, mint ahogyan a Rákóczi-szabadságharc történetével foglalkozó külföldi kollégák tanulmányairól sem.

7 A gazdag historiográfiai előzmények ellenére mégis úgy gondolom, hogy új elemekkel gazdagíthatok és gazdagítandók a szécsényi konföderációról szerzett eddigi ismereteink, ha továbbhaladunk a Hopp Lajos által elkezdett, de abbamaradt lengyel vonalon, az összehasonlító elemzéssel. Egyúttal mód nyílik arra is, hogy a Rzeczpospolita egyik krízis évéről, a szóban forgó 1704. évről is szót ejtsünk, ezen belül pedig kitérjünk a lengyel, litván elit magatartására, amelyet egyébként R. Várkonyi Ágnes közelmúltban közzétett írásában kutatási feladataink egyikeként jelölt meg.

8 A lengyel konföderációk megalakulása - a történeti háttér A 17. században kudarcok sorozatát (1629., 1654., 1660., 1667., 1672., 1686.) elszenvedő Rzeczpospolita nemessége sehogyan sem tudott belenyugodni nagyhatalmi helyzetének elveszítésébe, s minden alkalmat megragadott arra, hogy egykori tartományait visszaszerezze, a 16-17. század fordulójának, a legnagyobb területű lengyel - litván álla5 R. VÁRKONYI Ágnes: Országépítés Rákóczi államában. In: „Cum Deo pro Patria et Libertate" ("Az élő Rákóczi" - Rákóczi - ünnepségek 2003. Szerk.: MUZSNAY Árpád) Szatmárnémeti, 2003. 163-180., R. VÁRKONYI Ágnes: Ad Perpetuam Rei Memóriám - Rákóczi államáról. In: Magyar Tudomány 2003/6. 699-712. 6 A Rákóczi-szabadságharc. „Nemzet és emlékezet" sorozat. (Szerk.: R. VÁRKONYI Ágnes, KIS DOMOKOS Dániel) Bp., 2004. 513-545. 7 BENDA Kálmán - PÉTER Katalin: Az országgyűlések a kora-újkori magyar történelemben. Bp., 1987., KÖPECZI Bék A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Bp., 1966., Uő: A Rákóczi-szabadságharc külpolitikája. Bp., 2002., MEZEY Barna: A Rákóczi-szabadságharc országgyűlései. In: Jogtörténeti Értesítő 1981., Uő: Képviselet és alkotmány a középkori Európában. (Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet) Bp., 1998. Lásd még a különböző tanulmánykötetek témához kapcsolódó publikációit BENDA Kálmán (Szerk.): Európa és a Rákóczi-szabadságharc. Bp., 1980., KÖPECZI Béla - HOPP Lajos - R VÁRKONYI Ágnes (Szerk): Rákóczi-tanulmányok. Bp., 1980., CZIGÁNY István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról, Bp. 2002., TAMÁS Edit (Szerk.): A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa I-П. Sárospatak, 2003., Európa és Magyarország II. Rákóczi Ferenc korában - Europe and Hungary in the Ferenc П. Rákóczi (a budapesti nemzetközi konferencia anyaga, 2003. szeptember 24-26. Megjelent In: Studia Caroliensia. A Károli Gáspár Református Egyetem folyóirata. 2004/3-4.) 8 R. VÁRKONYI Ágnes: Lengyelország és az „európai hatalmi egyensúly" II. Rákóczi Ferenc politikájában. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. (Szerk.: ERDEI Gyöngyi - NAGY Balázs) Bp., 2004. 325-335. 43