Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

R. VÁRKONYI ÁGNES Szécsénybe 11-én érkezett leveleit, melyekben „közbenjárókul ajánlkoztak az Ausztriai házzal kötendő békesség megszerzésére..."

51 Csécsi tudósítása szerint ezután „kérdés tétetett", hogy az ország inkább hajlik a békére, vagy folytatja a háborút. Lipóczi Keczer naplója szerint a kérdést Rákóczi csak a szeptember 22-i ülésen, amikor már a Konföderációt újjáalakították és azután tette fel, hogy a gyűlés a „a haza szabadságáért összveszövetkezett Magyarok Fejedelmévé" választotta. Ráadásul Platthy Sándor felszólalt mondván, hogy a publikum ügye előtt a vallás ügyeit tárgyalják. A szavazást megelőzően Bercsényi beszélt. Kijelentette, a békéről szó se legyen, a császár nem őszinte, a fegyverszünet alatt fegyverkezik, hogy annál nagyobb erővel támadjon ellenük. Ezzel a Csécsi naplójában közölt véleménnyel szemben Thaly Kálmán tartalmában más, ellenkező jelentésű szöveget ismertet, forrását, sajnos, nem jelöli meg. Bercsényi az interregnum ellen emel szót, mivel a császár „békebiztosai s a közbenjáró hatalmak által előterjesztéseket tesz és kijelenti, hogy a nemzet sérelmeit - melyeket apja idejében elkövetettekül nyíltan elismer -, orvosolni kész ; királyválasztásról szó nem lehet."

52 Valószínűleg Bercsényi kétszer beszélhetett, s harcra ösztönző szavai akkor hangoztak el, amikor már nyilvánvaló lett, hogy Herbeville tábornagy haderejével Erdély felmentésére vonul. Rákóczi az országos ügyeket, főleg a vallásügy toleráns elrendezését éjszakákon átnyúló, hajszolt tárgyalásokkal vitte végbe, mert Herbeville támadó hadjárata következtében az országgyűlést mielőbb be kell fejezniük és közben kialakítani Erdély lehetséges védelmét. Az országyűlés szavazását a béke vagy háború kérdésében nyilvánvalóan befolyásolta Herbeville vonulása Erdély felé, mivel sem Károlyi sem Bottyán portyázó támadásai nem tudták feltartóztatni. A rendek - az egyházi és világi főrendek, a vármegyék és városok követei „egy szájjal-lélekkel azt kiálták: hogy vívni akarnak, mindnyájan, kivétel és tekintet nélkül bárminemű nemesi, vagy személyes előjogokra." Csécsi Jánoshoz hasonlóan írt az országgyűlésről ugyancsak naplót vezető Des Alleurs márki: „az egész gyűlés kiáltotta, hogy készek életüket és vérüket adni szabadságuk visszaszerzésére." Vagyis a francia rezidens értelmezése szerint kijelentették, hogy „nem kötnek békét."

53 Mivel az országgyűlés szenvedélyes viták színtere lett, ezek a naplók aligha adhatják vissza a teljes valóságot. Törvény a békéről Képtelenségnek tűnhet, hogy ebben a feszült helyzetben, számolni kényszerülve az újabb császári támadással és a rendek harcias elszánásával törvényt fogalmaztak meg a békekötésről. A mediátorok augusztus 27-től megszakításokkal vezetett naplójából tudjuk, hogy az országgyűlés ideje alatt folytak a béketárgyalások előkészületei. Rákóczi, amint szeptember 20-án megtudta, hogy Herbeville haderejével átkelt a Dunán, azonnal fegyverszüneti ajánlattal fordult a mediátorokhoz. Javaslatát Széchényi Pál kalocsai érsek további érvekkel támogatta. Másnap a mediatorok már Salm hercegnél tárgyaltak a fegyverszünet érdekében. A javaslatot Salm herceg elutasította azzal, hogy a fegyverszü51 CSÉCSI A szécsényi országgyűlés 151-152. 52 THALY, 1892,421.- KÖPECZI, 1966. 113. - Összefoglalóan idézi R. VÁRKONYI, 1995. 25-27. 53 Idézi: KÖPECZI, 1966. 112. 26