Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt. Földváry László alezredes, nógrádi várkapitány

EGY DERÉK KURUC TÖRZSTISZT - FÖLDVÁRY LÁSZLÓ ALEZREDES, NÓGRÁDI VÁRKAPITÁNY mé választott „kuruc király" honfiúsítást nyert magyarországi emberei között szerepel „BemádfaM Földváry László" is.

8 A következő néhány évben még - úgy tűnik - Thököly oldalán harcolt, s bizonyára számára is súlyos erkölcsi dilemmát jelentett az a szituáció, amelyben a kurucok a pogány törökkel szövetségben ontották vérüket hazájuk és nemzetük vélt érdekeit szolgálva. Thököly 1694. szeptember 23-i naplófeljegyzése szerint katonái 14 keresztény rabot hoztak a török táborba, amiért a fővezér jutalomban részesítette őket, s „Földvári nevű puskásim hadnagyának, kin egy kis karczolás esett írja Thököly -, 10 aranyat" adott.

9 Negyedévvel később bukkan fel ismét Földváry neve Thököly naplójában, amikor a fejedelem „a puskások ruházatjára szükséges vásárlásokkal s költsíggel" küldte „Heszárcsíkra",

10 hogy „egy hétig ott vadásszanak, és az ott lívő erdők vadas vagy vadatlan voltárúi experiáljanak".

11 Bár csupán e két adat alapján tájékozódhatunk Földváry László ez időbeli tevékenységéről, de ez is jól jellemzi a „puskások hadnagyának" szerepkörét, amelyben a fejedelem udvari hadainak egyik tisztjeként belső testőri, reprezentációs, vadászattal kapcsolatos és tényleges katonai feladatokat kellett ellátnia. Ugyanakkor e néhány adat megannyi kérdést vet fel: mikor és hogyan állt Földváry László Thököly oldalára, és mikor tért haza az emigrációból? És 1690 után is róla emlékezik meg naplójában a fejedelem, vagy esetleg más, hasonnevű híve szolgált a puskások hadnagyaként?

13 8 Keresztényszigeti országgyűlés 7. te. - Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. SZILÁGYI Sándor. XX. köt. (1688-1691.) Bp., 1897. 412. 9 Thököly Imre naplója 1693-1694. évekből. Közli: NAGY Iván. Pest, 1863. (Monumenta Hungáriáé Historica. Scriptores, XV. köt.) 551. 10 Hasonló nevű település (Hisardzik) ma Szerbiában található, a montenegrói határ közelében. Itt azonban valószínűleg nem erről, hanem a Belgrád alatt kb. 25 km-re a Duna jobb partján fekvő településről (Grocka) van szó, amelynek egykori török neve volt Hiszarcsik. Thököly titkára, Komáromi János is említi naplójában az „iszárczik nevű török palánkot", amelyet 1697. októberi dunai hajóútja során érintett: Magyarországi s erdélyi bujdosó fejedelem késmárki Thököly Imre secretariusának, Komáromi Jánosnak törökországi diariumja s experientiája. Közli NAGY Iván. 2. kiad. Pest, 1861. (Magyar történelmi naplók a XVI-XVIII. századból. Adalékul a történelmi kútforrásokhoz. I. füzet.) 1. 11 Uo. 700. 12 Az erdélyi fejedelmek által privilegizált puskásokra lásd: B. SZABÓ János - SOMOGYI Győző: Az Erdélyi Fejedelemség hadserege. Bp., 1996. 51. 13 Miután Thököly naplójában mindkétszer keresztnév nélkül bukkan fel, még az is elképzelhető, hogy nem róla, hanem az erdélyi Földváry család valamelyik tagjáról van szó. Ennek ugyan ellentmond a keresztényszigeti országgyűlés idézett cikkelye, amely egyértelműen bernátfalvi Földváry László honfiúsítását említi, egyelőre mégsem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal több azonos családnevű személy adatainak keveredését. Mindenesetre a thökölyanus bujdosók legjobb ismerője is úgy véli, hogy „a mi Földvárink" lehetett a puskások parancsnoka. Lásd SERES István: Thököly Imre emigráns katonaságának tisztikara Törökországban a karlócai béketárgyalások idején (1698-1699). HK 118. évf. (2005.) 3. sz. 473/290. jegyz. 141