Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Czigány István: Forgách Simon katonai és politikai tevékenysége 1705-ben

FORGÁCH SIMON KATONAI ÉS POLITIKAI TEVÉKENYSÉGE 1705-BEN CZIGÁNY ISTVÁN Forgách Simon gróf élete alkonyán papírra vetett emlékirataiban a Szécsényben megtartott országgyűlésről, írásának más részeitől eltérően tömör tárgyszerűséggel emlékezett meg, egyetlen szót sem szólva saját szerepéről.

1 Nehezen hihető, hogy Forgách Simon az előkelőségére oly büszke főúr ne játszott volna meghatározó szerepet Szécsényben. Tudjuk, hogy az országgyűlésen talán a legtöbb vitát kiváltó vallási kérdésekben katolikus főúrként erőteljesen hallatta a szavát. Felekezetének védelmében tollat ragadva levelet írt a fejedelemnek, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy nem vesz részt tovább a gyűlés munkájában: „sem az pecsétemet az confoderatióban nem teszem", ameddig Rákóczi a vallási ügyekben nem veszi jobban figyelembe a katolikusok érdekeit.

2 Károlyi Sándor megfogalmazása szerint hosszas viták, civódások és veszekedések után „az kálvinistákkal, Luterekel is megh vagyon az alku". Károlyi leveléből értesülhetünk arról is, hogy Forgách Simon haragja hamar elpárolgott, mert amikor Rákóczit a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották „Mind az négj Status megh esküt az Fejedelemnek, el nem hágjuk... s fel emelték Berczényi, Forgátz, [Esterházy] Antal Úr Vivátot kiáltván..."

3 Forgách Simon a szécsényi országgyűlésen politikai és katonai karrierjének csúcsára ért. Beválasztották az Udvari Tanácsot felváltó huszonnégy tagú Szenátusba, a szövetkezett rendek legfelsőbb hatalmi testületébe. Tábornagy, az erdélyi hadak főparancsnoka, gyakorlatilag a fejedelemség kormányzója, Bercsényi Miklós főgenerális után tulajdonképpen a felkelés harmadik embere. A tábornagy az országgyűlés rendelkezéseit kihirdető aktuson már nem vett részt. Útban volt Erdély felé, amelyet a Ludwig Herbeville tábornagy vezette mintegy 18 000 főt számláló császári sereg közeledése fenyegetett. Forgách Simon ellentmondásos személyiségéről számos elítélő véleményt olvashatunk a korabeli forrásokban. Ebben élen járt unokatestvére Bercsényi Miklós, aki rokonát Rákóczihoz történt átpártolását követően, 1704 áprilisának első napján azzal fogadta a nagyszombati táborban, hogy „itt a bolond ni április elsején". Jóllehet sértő megjegyzését később azzal mentette, hogy szavai csak Forgách császári egyenruhájára vonatkoztak, de fullánkos kijelentéseivel később sem fukarkodott. II. Rákóczi Ferenchez 1 VÁRADY STERNBERG, 1968. 1047-1074. 2 Forgách Simon Rákóczinak, Széchény, 1705. szeptember 19. MOL G15. A Rákóczi-szabadságharc levéltára Rszlt. I. 1. A Caps. Fase. 24. fol. 89. 3 KOVÁCS, 1994. 80. 120