Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre

TÖRVÉNYALKOTÁS II. RÁKÓCZI FERENC ORSZÁGGYŰLÉSEIN A törvények nyelvezete ma már nem könnyen érthető, nehézkes, latin szavakkal kevert - de magyar nyelvű.

43 Nagy szó ez annak ismeretében, hogy a magyar nyelv a királyi Magyarország országgyűlésein csak a 19. század első felében kezdett tért hódítani, s a reform-országgyűlésekig a törvények nyelve is latin volt. A magyar teljesen csak az 1844:2. te. óta vált a törvények nyelvévé Magyarországon. A régi szokások alapján azonban a szabadságharc államában, bizonyos esetben latin nyelvű változatokat is közzétettek. A fejedelem végül jóváhagyta a végső formába öntött törvényeket, amelyeket azután teljes ülésen felolvastak. Általában az utolsó napon „eö Felsége kijővén... az Concludált deliberatio elolvastatott".

44 A szécsényi országgyűléssel a magyar alkotmányfejlődés egy különleges intézménytípusa jött létre, mely ötvözte a Mohács előtti magyar állam tömeges diétáinak jellemzőit a Habsburg-Magyarországon funkcionáló kéttáblás rendi gyűlés sajátosságaival. Az egykamarás gyűléstípushoz történő visszakanyarodás a gyűlések megváltozott szerepét támasztotta alá. Legfőképp a szabadságharcon belüli „érdekegyesítést" volt hivatva megszilárdítani. Rákóczi és hívei arra törekedtek, hogy a gyűlésben a különféle társadalmi csoportok érdekeinek egyeztetésével megteremtsék a Habsburg-ellenes küzdelem egységes társadalmi hátterét. Ezt szolgálták mind a conventus jogalkotási termékei, mind a gyűlés szervezeti megoldásai. Az egykamarás tanácskozás megakadályozta a főrendek és a köznemesség elkülönülését. A személyes megjelenés felelevenítése lehetővé tette a köznemesség széles rétegeinek bevonását a politikai döntésekbe. S a Habsburg-ellenes összefogás jegyében megjelentek a gyűlésben a szabadságharc nem nemes tehervállalói is, a vitézlő rend és a mezővárosok követei, képviselői. Ugyanakkor a szécsényi diéta alkalmat adott a fejedelem centralizációs törekvéseivel szembehelyezkedő ellenzéki erők szerveződésére s ennek egyik gyakorlati következménye volt a fejedelem bizalmasaiból álló Consilium Aulicum fölváltása a főúri többségű Szenátussal. Az erős központi hatalom kiépítése ellen hatott az országgyűléseken a fejedelem magatartása is. Különösen kezdetben „egyszerű polgárként" visszahúzódott a politikai harcoktól, „önállóságra" bíztatta a rendeket; önmagát, fejedelmi pozícióját alávetette a gyűlésnek. Hangsúlyozta a szabad uralkodó választás jelentőségét, a rendi gyűlésnek a fejedelemmel szembeni jogait. A gyűlésen tisztán érvényesült a rendi-képviseleti monarchia alapképlete: a döntések az uralkodó és a rendek közötti alkudozás eredményeként születtek. A szabadságharc politikai és katonai vezetése az új államot az ősi magyar állam folytatásának tekintete, így általában mind a „régi írott articulusokat", mind pedig a szokásokat elismerte, érvényesülésüket messzemenően támogatta. Rákóczi azonban tagadta az 1687-i országgyűlés törvényességét, az ellenállási jogról lemondó törvénycikk érvényességét. Az ellenállási záradékra hivatkozva az osztrák elnyomás elleni jogos háborúA szécsényi törvénycikkek lelőhelye: Magyar Országos Levéltár A Rákóczi-szabadságharc levéltára G. szekció 27.V.l.a és Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Fol. Hung. 664, nyomtatásban: A szécsényi országgyűlés naplója és törvénycikkei 1705., közli THALY Kálmán. Rákóczi Tár I., 436. A törvények megerősítése Szécsényben: Ráday iratok I. 387. JOS