Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Köpeczi Béla: A vallási türelem és II. Rákóczi Ferenc

A VALLÁSI TÜRELEM ÉS II. RÁKÓCZI FERENC másrészt pedig az egyházi fegyelmet és szertartásokat támadták és emiatt botránkozást keltettek." 8 A neosztoikus vallásosság Felesége és első fiának betegsége miatt ismét a valláshoz fordul. Batthyány Ádámnál, Rohoncon előbb az úgynevezett pietas austriaca , tehát az „osztrák kegyesség" érdekel­te, és olvasta Juan Eusebio Nieremberg könyvét a De adoratione in spiritu et veritate-t, (A lélekben és a valóságban imádni) című könyvét és egyéb írásait. Ezek a belső vallá­sosságot előtérbe állító könyvek csak rövid ideig érdekelték, s rátalált a neosztoikus meggyőződésre. Olvasta a ferences Antoine Le Grand Les caractères de l'homme sans passions selon les sentiments de Sénèque. (A szenvedély nélküli ember jellegzetességei Seneca gondolatai nyomán.) Ez a bevezetőjében a következőket írja: „Célom Senecával bebizonyítani, hogy a ráció az ember sajátos értéke s az ember egyetlen előnye, hogy a test és a szerencse javai nincsenek hatalmában, és ahelyett, hogy a gazdagságot magán kívül keresné, erényében találhatja meg a boldogságát." Az első részben a szenvedélye­ket sorolja fel és a másodikban a kartéziánizmus alapján a rációt állítja velük szembe. A bécsújhelyi börtönben egy másik sztoikus könyvet is olvas, mégpedig Jean Puget de la Serre L'esprit de Sénèque (Seneca szelleme) című munkáját, amely kijelenti, hogy „Seneca morálja épp olyan vigasztaló, mint ahogy politikája is bölcsekké tesz, és az ő is­kolájában tanulták meg a legnevesebb prédikátorok és a leghíresebb ügyvédek annak művészetét, miként kell meggyőzni a szellemet és rávenni az akaratot inkább a ráció erejével, mintsem az elokvencia varázsaival." Ez a munka is Descartes szellemében fo­gant s ezt a magatartást támasztotta alá Montaigne, La Bruyère és Fénelon Telemachos kalandjai. Ez utóbbit a szabadságharc idején a Nemesi Társaság számára latinra kíván­ta fordítani saját jegyzeteivel. A szécsényi országgyűlés A szabadságharc idején szembekerül a vallási türelem kérdésével és az 1705-ben megtartott szécsényi országgyűlésen ezt határozataiban fogalmazza meg. Visszaadja a protestánsok templomait és iskoláit, s megegyezik a katolikusokkal is. Bár később is sok vitára került sor a felekezetek között, ő mindvégig a megegyezést képviselte. 11 A szécsényi határozatot ismerteti a német közvéleménnyel is. 1706-ban jelenik meg az Erzehlung der Religion-Geschichte in Ungarn című kiadvány, ennek kiadási helyét 9 Vö. A Döntés előtt megfelelő részeit. 10 Erről Ráday Pál iratai I. 1703-1706. S.a.r. BENDA Kálmán, ESZE Tamás, MAKSAY Ferenc, PAP László. I. köt. Bp. 1955, 351. és köv. 11 Erről részletesen ZSILINSZKY Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai. ГУ. köt. Bp. 1897., a megfelelő rész. 89

Next

/
Thumbnails
Contents