Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció
AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ zéseit és döntéseit" végrehajtja stb. (resolutiones ac determinationes Suae Serenitatis ducalis ... curabo 63 ). Az „egyszerű" konföderátus magyar nyelven elmondott esküjében Rákóczit „mint a szabadcságért öszve szövetkezett magyarság választott vezérlő fejedelmének" ismerte el 64 . A legautentikusabb dokumentum, „II. Rákóczi Ferencz vezérlőfejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 20-ikán a szécsényi gyűlésen kiállított szövetséglevele" 65 a ducalis officinium-ot vezérlő fejedelem titulusra fordította. (Sőt, az sem zárható ki, hogy a vármegyékhez eljuttatott esküszövegeket visszafordították, „latinizálták". Ezzel tudnám magyarázni a Heves vármegyei jegyzőkönyvben fellelhető konföderációs eskü ezen részletét: „pro Libertate Confoederatorum Hungarorum Electum Gubernantum Principem agnoscam," 66 ) Ez a dux - princeps kombinációján alapuló vezérlő fejedelem titulus, a szécsényi konföderáció történetével olyannyira egybeforrt, hogy azt a hamis illúziót kelti, hogy Rákóczi Magyarországon az erdélyi fejedelmi címe mellé egy másik fejedelmi, az ún. vezérlő fejedelmi titulust is elnyerte a konföderátusok jóvoltából. Annak ellenére, hogy a „vezérlő fejedelem" terminus technicust a szövetséglevél szó szerint tartalmazza, nem lenne itt az ideje annak, hogy ezt a félreértelmezésre alapot nyújtó pontatlan fordítást korrigáljuk? (Megengedve még azt is, hogy a korabeli embereknek a Magyarországon vezérkedő erdélyi fejedelem vezérlő fejedelemnek való titulálása félreértésre nem adott okot.) Hogyan is fogalmazott az 1705. szeptember 17-i jegyzőkönyv? A konföderáció vezetőjének, az új állam vezetőjének címe, rangja DUX legyen, nyilvánvalóan azért, mert ez a cím, rang mind az államformának, mind Rákóczi származásának, de választott erdélyi fejedelem címének is, ez felelt meg. Mindenképpen hasznosnak látnám, de a történelmi szemléletünk finomítására is alkalmasnak vélném, ha a „vezérlő fejedelem" jelzős szerkezet pontos tartalmi magyarázattal bővülne. Igenis sulykolni kellene azt manapság, hogy Rákóczit Magyarországon „csak" a DUX Confoederatomm Regni Hungáriáé titulusa, hatásköre illette meg. Magyarországi hivatalos irataira felhelyezett címeres körpecsétjén is - a Szent Római Birodalom hercegi cím kezdőbetűin kívül - kizárólag ez a formula szerepel. Rákóczi dux-i hatásköre, amely szinte korlátlan hatáskörrel ruházta fel a választott vezetőt, a konföderációba tömörült néhány tucat főúrra, a társadalom bizonyos rétegeire, csoportjaira terjedt ki, vagyis a hatalomgyakorlás igazi színtere a társadalom volt. A territoriális, országhatárokkal jelölhető hatalomgyakorlásra csak Erdélyben, mint princeps electus-nak nyílott lehetősége. Leegyszerűsítve a dux - princeps titulusokkal szimbolizált hatalmi gyakorlatot, azt mondhatjuk, hogy a DUX a magyarországi társadalom egy része fölött, a PRINCEPS az ország (Erdély) fölött rendelkezett hatalommal. Ua. 350. Ua. 349-350., A szécsényi országgyűlés naplója és törvénycikkei ( 1705). III-ik része (Rákóczi hitletétele) In: Rákóczi Tár. I. 435-436. BOROVSZKY Samu (Kiadta, bevezetéssel ellátta): II. Rákóczi Ferencz vezérlőfejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 20-ikán a szécsényi gyűlésen kiállított szövetséglevele. Hasonmás kiadás. Bp., 1911., THALY Kálmán (Kiadta): Instrumentum Confoederationis Inclytorum Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum pro Libertate Confoedaratorum - In: Századok 1870. 337-347. Heves Megyei Levéltár ХП-3/а/ЗЗ. = Liber 33. „Circa Rákóczyanum rebellionem et cum hac connexa diversa acta" - Formula juramenti Statuum Hungarorum, 78. oldal 65
