Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

GEBEI SÁNDOR ismertetett mozzanatok sem, így például a teljes békéig való küzdelem, vérének és életének a király, a közjó, az „Általános Testvéri Közösség" javára történő feláldozása, a haza ellenségeinek tételes felsorolása, a haza külső és belső ellenségeivel való együttműködés elutasítása.

53 Nyilvánvaló, hogy a varsói és a sandomierzi konföderációk programja és céljai között áthidalhatatlan szakadék tátongott. Ennek a könyörtelen szembenállásnak az alapját mindössze két dologban ragadhatjuk meg. Egyfelől, II. Ágost király cselekedeteinek a megítélésében, másfelől a svédekkel folytatott háború befejezési módjában. Amíg a varsói tábor II. Ágost király törvénysértését - ti. a Rzeczpospolita engedélye nélküli háború kirobbantását - a pacta conventa felrúgásának minősítette, a Nemesi Köztársasággal szemben elkövetett megbocsáthatatlan bűnének deklarálta és ebből vezette le jogos detronizációját, addig a sandomierziek a Svédország elleni háború sikeres megvívását állították programjuk centrumába. A svédek elleni társadalmi összefogást, egész Rzeczpospolita területére kiterjesztett nemesi felkelés kihirdetését sürgették. Ebbe a társadalmi egységbe a „vétkező király" is beletartozik - felfogásuk szerint -, következésképpen, a detronizáció hívei, akárcsak a svéd hódítók, a haza ellenségeinek számítanak. Annál is inkább a haza ellenségeinek tekintendőek a varsóiak, mert a protestáns Svédországgal kollaborálva a „Szent Római Katolikus Vallás és Egyház" ügyét a protestánsoknak szolgáltatták ki. Példaként említhető a prímás-érsek főszereplése a detronizációban és az új electio szorgalmazásában. M. Radziejowski prímás-érsek a királyválasztások alkotmányos feltételeit igyekezett biztosítani, mégpedig úgy, hogy több, királyi címre méltó jelöltet kért fel a királyválasztáson való indulásra. Amikor Rákóczival kapcsolatban a szakirodalmunk a lengyel trón felkínálását, mint tényt emlegeti,

54 az nem jelentett többet - pontosan fogalmazva, - mint azt, hogy Rákóczit is számba vették az egyes lengyel főurak, mint potenciális lengyel királyt. Radziejowski levele, amelyben Rákóczi lengyel trónra invitálásáról esik szó, nem volt egyéb, mint II. Rákóczi Ferencnek szóló ajánlat a lengyel trónért „meghirdetett" versengésben való részvételre. A szécsényi konföderációra vonatkozó tanulságok Ez a mozzanat, vagyis Magyarország trónjának elnyeréséért „meghirdetett" versengés mozzanata Magyarországon is felbukkant. Bercsényinél egyáltalán nem légből kapott öüet volt a szécsényi országos gyűlés napirendjének tisztázása folyamatában, ő félreérthetetlenül a lengyel példát idézi az 1705. május 16-án Nyitráról Rákóczihoz írott levelében. Az interregnum kikiáltását és a királyválasztás lebonyolítását sürgette, mert Európában - ahogyan Bercsényi kifejezte magát - „bizony, tanálunk udvarlót; mi szép leány ez a Regina Hungária, Jungfrau Regede...".

55 Bercsényi tehát 1705 nyarán a szabad5 Actum in castro Sandomiriensi, 8. 54 RÁDAY Pál iratai I. 1703-1706. (Szerk: SZÉKELY György., Sajtó alá rendezte: BENDA Kálmán, ESZE Tamás, MAKSAY Ferenc, PAP László) Bp., 1955. 250-251. 55 Archívum Rákóczianum I/IV. kötet. Székesi gróf Bercsényi Miklós főhadvezér és fejedelmi helytartó levelei Rákóczi Fejedelemhez. 1704-1712. Közli: THALY Kálmán, I. köt. 1704-1705. Bp., 1875. 518. (AR I/IV.) 60