Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

AZ 1704. ÉVI LENGYEL KONFÖDERÁCIÓK ÉS A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓ zetbe hozta országát, mert a Napkirály tudtával lemondott a lengyel trónról, Franciaországba távozott, szerzetesként élt 1672-ben bekövetkezett haláláig. Lemondásával kimondva-kimondatlanul XIV. Lajos pártfogoltjának, a neuburgi Philipp Wilhelmnek készítette elő a királyválasztási terepet, ám a Rzeczpospolita nemessége hazai jelöltnek, Michai Korybut Wiániowiecki hercegnek szavazott bizalmat.

42 M. Radziejowski prímás-érsek, interrex , H. Lubomirski krakkói kastellán, lengyel főhetman, P. Bronisz a konföderáció marsallja és St. Leszczynski poznani vajda neveivel fémjelzett varsói szövetség „az egész világ számára" (Calemu Swiatu) tudomására adta az 1704. április 19-i felhívásával, hogy a Rzeczpospolita hivatalosan az interregnum időszakát éli (ogloszenie Interregni), üresnek nyilvánítja a királyi trónt. Erre a lépésre azért kellett sort keríteni - szerepel az indoklásban -, mert a király lábbal tiporta a „kardinális törvényt" (Cardinalissimam Legem), „hallatlan igazságtalanságokat" követett el a nemességgel szemben, pedig a királyok csak általuk nyerhetik el hatalmukat, „általuk uralkodnak" (per quem Reges régnant). A régi lengyel szokásnak megfelelően „egymás között konföderációt alkottak", hogy a jogtalanság megszűnjön, az alkotmány, a legfőbb törvény (Cardinalissima Lex), a szabadságjogok maradéktalanul érvényesülhessenek.

43 Az előrebocsátott program megvalósítására hangzottak el az esküszövegek, mégpedig a konföderáció marsallja, a szenátorok és a konföderált nemesek sorrendjében. A „Vajdaságok, Tartományok és Powiatok (= járások, körzetek) akaratából" (z woü Woiewodztw, Ziem, y Powiatow) megválasztott marsall, Piotr Bronisz fogadalmat tett arra,

44 hogy az írásba foglalt célokat, „a Korona és a Litván Nagyfejedelemség omnia Iura Cardinalia", szabadságjogait „a legkisebb részrehajlás nélkül, a leghívebben" (sine ullo partialitate fidelissime) igyekszik megvalósítani „a Kardinális Prímás Őszentségével", a szenátor urakkal és a „konföderációban egyesült testvérekkel" (z Ich Mosciami Brada, z konfederowanymi) együtt. A szabadságjogok visszaszerzéséért kész „az utolsó csepp véréig" küzdeni (do wylania ostatniey krople krwi stawaé bçdç). Megesküdött arra is, hogy marsalli funkcióját mindaddig megőrzi, amíg a Rzeczpospolita belső és külső békéje nem lesz biztosított (Rzpta ab intra quam ab extra uspokoiona nie bçdzie). A szenátorok, illetve a marsall mellé választott tanácsosok esküjében

45 a konföderációhoz való csatlakozás kinyilvánítása mellett új elemként az is szerepelt, hogy a konföderáltak nemcsak a „sérült Jogok" korrekciójáért (dia naprawy Praw polomanych), hanem a veszélyeztetett „Szent Római Katolikus Vallásért" is kiállnak. Megfogadták, 41 KLACZEWSKI, Witold: Jerzy Sebastian Lubomirski. Wroclaw-Warszawa-Kraków, 2002. 258-272. 42 PRZYBOá Kazimierz: Kandydatura Piasta w literaturze politycznej w bezkrólewiu po abdykacji Jana Kazimierza. In. Studia Historyczne 1971/4. 493-508. - Andrzej Olszewski lengyel alkancellár azért agitál Michal Korybut Wiániowiecki herceg királyjelöltsége mellett, mert az idegen királyok sikertelenek, égre-földre esküdöznek a trón elnyerése miatt. A herceg a Piast és a Jagellódinasztiával vérségi rokonságban áll, a híres hadvezér Jeremi W. fia, a római katolikus vallás védelmezője, a lengyel alkotmány biztos őre. Megválasztása esetén biztosan megszűnik a pártoskodás. - ua. 502-503. 43 Actum in Curia Varsaviensi, 2. 44 Actum in Curia Varsaviensi, 5. 45 Actum in Curia Varsaviensi, 5-6. 57