Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

GEBEI SÁNDOR A képviselet szintjei a Rzeczpospolitában (16-18. század) (A fentiek illusztrálására egy kiragadott kis-lengyelországi példa) Helyi gyűlés, vagy Helyi „kisgyűlés" (conventus particularis, vagy comitia minora) Regionális gyűlés, vagy Általános „kisgyűlés" (conventus generalis, vagy comitia maiora) Országgyűlés, vagy Ált. országos gyűlés (con­ventus generalis Reipublicae, vagy comitia generalia) Sej mik partikularny Sej mik generalny Sejm walny l.powiat, 2.wojewódstwo l.haliczi ­lwowi­przemyáli ­sanoki ­2. Sadowa Wisznia (Rus) Belz Chelm Opatów Proszowice Urzedów Nowy Korczyn (kis-lengyelországi) Kolo (nagy-lengyelországi) Warszawa (Varsó) (mazowsze-i>mazóviai) Slonim (v. Wolkowysk) (litvániai) Varsó (Warszawa) Krakkó (Krakow) Az 1573 utáni Rzeczpospolita államműködése elméletileg tiszta - a királyi hatalom abszolutizmusának és a nemesség demokráciájának egyensúlya -, gyakorlatilag viszont kaotikus volt. Megőrizte az 1569 előttről származó hagyományokat, Nagy- és Kis-Len­gyelország különállását, a nagy- és kis-lengyelországi rivalizálást, a helyi politikai szo­kásjogait. Az államműködés nehézségeit a litván és a Rusz-beli politikai struktúrák kü­lönbözősége még tovább fokozta. Ezek a tényezők a szejm, a szejmikek munkájának a hatékonyságát egyértelműen rombolták. Az is a hatékonyság ellenében hatott, hogy az ellenzék nélküli szejmnek csak egyetlen politikai ellenfelével, a királlyal kellett megküz­denie. „A 17-18. század fordulójának kiemelkedő lengyel politikai írója, St. Dunin­Karwicki" keserűen állapította meg: „Lengyelországot a fejetlenség tartja fenn." („Polska 52

Next

/
Thumbnails
Contents