Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Gebei Sándor: Az 1704. évi lengyel konföderációk és a szécsényi konföderáció

GEBEI SÁNDOR jogú tagjának, „állampolgárának", csak a szavazati joggal bíró nemes (nobilis = pan, szlachcic) számított. (A királyi városok képviselői részt vettek a szejm munkájában, de szavazati joguk nem volt!) Maga a Rzeczpospolita nemese tökéletesen tisztában volt társadalmi státusából fakadó jogaival, nem véletlenül hangoztatta politikai credo-jaként: „nie na mnie beze mnie" (semmit rólam, nélkülem).

14 A nemesi szabadság védelmére a nemes az állandó viszálykodástól sem rettent vissza, életének az értelmét a Rafal Leszczynski (a király apja) egyik beszédéből ránk maradt vezérelve határozta meg. Eszerint: „inkább élek békétlen szabadságban, mint békés rabságban" (wolç niebezpieczna, swobodç, niz spokojna^ niewolç). Ez a nemesi öntudat, a „Fenséges Köztársaság" (Najjaániejsza Rzeczpospolita) állampolgárának magabiztossága de facto az Articuli Henriciani-ban gyökerezett. Amikor Valois Henriket a nemesi rendek 1573-ban királyuknak-nagyfejedelmüknek megválasztották, akkor tulajdonképpen ők, saját maguk mellé egy olyan „rendet" hívtak életre, amely az ő, nemesi aranyszabadságukat jogilag garantálta. Mindenekelőtt azzal, hogy az 1573. május 22-én keltezett dokumentumban Valois Henrik a maga és utódai nevében ígéretet és esküt tett arra, hogy örököseit nem ülteti a lengyel trónra, utódai még címükben sem használhatják a lengyel királyi titulust. Deklarálta a francia honból érkezett király a Rzeczpospolita nemességének az „örök időkre" (wiecznymi czasy) érvényes, szabad királyválasztás jogát, (wolne obieranie zostalo wszem stanom koronnym).

16 Tény, hogy a király a nemesi rendek legfőbb intézményétől, a szejmtől függetlenül nem cselekedhetett, viszont a szejm a király nélkül ugyancsak cselekvőképtelennek, fej nélküli testnek bizonyult. Ebből a három rendből álló országban („Res publica ex tribus ordinibus") a királyt az országai feletti uralkodás joga, a szenátust a törvények feletti őrködés joga, a vitézeket (lovagokat>szlachcié) az ország oltalmazásának, a védel14 KONOPCZYNSKI: Liberum veto, 259. 15 KONOPCZYNSKI: Liberum veto, 306. 16 Wiek XVI-XVIII w zródlach. Opracowali SOBANSKA-BONDARUK, Melánia - LENARD, Stanislaw Boguslaw. Warszawa, 1997. 108., Báthori István is törvénybe iktatta a Rzeczpospolita ezen sarkalatos törvényét: Volumina legum. Przedruk zbioru praw ... w Warszawe, od roku 1732 do roku 1782, wydanego. Volumen secundum (ab anno 1550 ad annum 1609). Petersburg, 1859. 160. 5 articulus: ... My za ziwota naszego, y Potomkowie nászi Krolowie Polscy, y ciz W. X. Litewskie, Ruskie, Pruskie, Mazowieckié, Zmudzkie, Kijowskie, Wolynskie, Podlaskie, Inflantskie, y innych Paiístw, niemamy mianowac, ani obierac ani obierania iakiego skladac zadnym sposobem, ani kszaltem wymyslonym, Krola na Panstwo Sukcessora naszego wsadzac. [...] wolne obieranie Krola zostawalo Sukcessora naszego wsadzac [...] wolne obieranie Krola zostawalo wszem Stanom Koronnym. Dia czego y tytulu haeredis uzywac nie mamy, ani Potomkowie nászi Krolowie Polscy. [...] My y Potomkowie nászi ni zaezynae nie mamy bez rady Rad Koronnych, obojga narodu, spraw Seymowi nalezacych, niwczym niewruszaiac. [...] Lásd még: KACZMARCZYK, Z. (Opracowal): Artykuly henrykowskie. Poznan, 1946. 48