Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Zachar József: Az európai hadi helyzet 1705-ben

ZACHAR JÓZSEF A fent ábrázolt, lanyhán folyó egyéb hadszíntérbeli tevékenység azt eredményezte, hogy szükségszerűen az itáliai Habsburg-Bourbon-összecsapás vált 1705-ben némileg jelentőssé. Ezt eleve kinyilvánította, hogy egyenesen a Császári Udvari Haditanács tábornagy-elnöke, Savoyai Jenő herceg személyesen vette át az észak-itáliai szövetséges hadak fölötti főparancsnoki beosztást. Ezt ennek a hadműveleti térségnek a fontosságán túl a Habsburg-befolyás fenntartásának bizonytalanná válása külön is indokolta. Ugyanis már a korábbiakban világossá vált, hogy a Francia Királyság hadai is főleg e térségben kívántak teret nyerni, egyes területeket elhódítani, Mantova Hercegség Béccsel való szembefordulását követően erre támaszkodva, és főleg Milánó Hercegség birtokában.

40 E miatt más ottani kisebb államok, főleg Velence és a Pápai Állam kétkulacsos politikához kezdett, az átállt Savoya Hercegség, azaz Piémont ugyanakkor császári védelemre szorult. Végül az Ausztriai Házzal való korábbi megállapodása és semlegessége ellenére a francia királlyal katonaállítási szerződést kötött Svájci Kantonok Szövetségének visszatérítése is csak jelentős erő felvonultatásával látszott biztosítottnak. Ugyanakkor csak így lehetett remény, hogy a francia királynak súlyos belpolitikai nehézséget okozó, a Languedoc-ban már korábban kitört és a Cévennes-hegyvidéket továbbra is ellenőrző protestáns, úgynevezett camisard-lázadást esetleg tovább lehetne szítani, az ottani felkelőknek a Bécstől kért támogatást esetleg tengeri úton el lehetne juttatni.

41 Ennél azonban nagyobb gondot jelentett, hogy az előző évi hadműveletek eredményeként, miután Mantova Hercegségnek a Pó folyótól északra fekvő területein is francia-spanyol csapatok állomásoztak, egyaránt gondoskodni kellett Piémont székvárosa, Turin (Torino) és a Tirolba vezető átjárók védelméről.

42 Az itáliai hadműveletek 1705-ben két irányban megindított francia támadással kezdődtek meg, egyrészt a Pó balpartján fekvő, már az előző évben körülzárt Verrua ellen, amelyet április 8-án el is foglaltak, és a tengerparti hasonnevű grófság székvárosa, Nizza ellen, amelyet ugyan körülzártak, de ostromát elnapolták. Ugyanakkor tovább ostromolták a franciák a császár kisebb szövetségesei közül Modena Hercegség egyes erősségeit, valamint az ennél fontosabb azonos nevű hercegség székvárosát, Mirandolát. Ezt nem sikerült a szövetségeseknek felmenteniük, csupán utánpótlást tudtak eljuttatni, ám ennek ellenére május 11-én ez is francia kézre került.

43 Addigra azonban már beérkezett Savoyai Jenő herceg, és átvette a főparancsnokságot. A magával hozott erősítéssel vívott kisebb összecsapásokat követően a szövetséges hadakat Gavardo mellett Lombardiában gyülekeztette.

44 Erre a szembenálló hadvezér, Louis Joseph de Bourbon, Vendôme hercege és Franciaország marsallja is e térségbe irányította csapatait, ám a császári főparancsnok kitért az összecsapás elől.

45 ASHA, serié A-I, vol. 1865, no. 52, vol. 1873, no. 213 FZ, 4. skk. o... 41. skk.; Vö.: BŐSE, H.: La guerre de Cévennes, 1705-1710. Paris, 1974. KA, AFA, Italien, 1705-I-6a, -18, -24, -35, 1705-11-29, 1705-X1II-1, -5 KA, AFA, Italien, 1705-1-6, -18, -28, 1705-IMa, -31b, -1705-IIM, -31, -35, 1705-IY-l, -5, -ad 11, 1705-XIII-1.-5, ASHA, série a-1, vol. 1865, no. 137 KA, HKR, Reg. 1705-July-142, AFA, Italien, 1705-XIII-l, ASHA, série A-I, vol. 1865, no. 139 KA, AFA, Italien, 1705-IV-10, 1705-V-5, -47, -57, 1705-XIII-2 36