Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL kázatokat. Fegyveres segítséget nem várhatnak, főleg azért, mert a fegyverbe öltözött Európa kimerülőben van, legjobb akaróinktól sem remélhetünk mást, mint nyomorúsá­guk miatti panaszkodást. Számíthatnak ugyan a „német nemzet" (a Habsburg Biroda­lom) és a török háborújára. De a német azért harcol a török ellen, hogy más keresztény fejedelmek segítségét megnyerje és „az törököt meggyőzvén, rabbá tehesse a magyart." Ha meg a török győz, „mi gyönyörűségünkre lehet az pogánynak birodalma?" Az örökös királyság megerősítése és az Aranybulla megcsonkítása árán nem köthet­nek békét, mert az nem igazságos béke lenne, hanem beleegyezés az idegen uralomba, és hogy lemondanak az ország integritásáról. Ily módon a külföldi hatalmak garanciájá­ra sem számíthatnak. Hiszen 1687-ben az örökös királyságról nem szabadon, hanem megfélemlítéssel és úgy döntött az akkori országgyűlés, hogy döntéshozó tagjait meg­vásárolták. Marad, hogy „az európabeli békességnek ki nyilatkoztatásáig", folytatásig hadakozzanak. Ebben az esetben - tette fel a kérdést Rákóczi - „mit tartózkodunk [...] az említett interregnumnak proklamációjától", nem kíván új királyválasztást, de az álta­lános európabéli békesség alkalmával jobb helyzetből tárgyalhatnak, új alkotmányt ad­hatnak. Biztos, hogy a háborúnál jobb a béke, és a szerencse forgandó. De Portugália, Hollandia, Svájc, Svédország példájára tekintsenek. Vessenek össze reményt és félelmet, és „válasszák azt, ami legértelmesebb." A beszéd józan, elvet minden szélsőséget. Azt sugallja, hogy „az köz európabeli bé­kességnek kinyilatkoztatásáig" maradjanak fegyverben, és Anglia, Hollandia békeköz­vetítő, garantáló ajánlatát se vessék el. Ehhez azonban „egyességre és rendre van szük­ség." 48 Lipóczi Keczer András naplója szerint a Ráday Pál felolvasásában előadott fejedel­mi propozíció után Rákóczi külön is beszélt „az Német ellenségnek csalárd szín alatt tett ennyihány rendbéli békesség-kínálását declarálván, magátul semmit sem kívánt concludálni: hanem az Nemes Ország Rendéit és az Statusokat azért kívánta egy­bengyűjteni, hogy az Békességnek munkájában, s több szükségesen előfordulandó ha­di dolgokban is minden Úri és Szegény Nemesi Rendnek szabad Voxa és szólása lehessen." 49 A béketárgyalásokról várható döntés fontosságára jellemző, hogy a királyi megbízot­tak Széchényi Pál, Szirmay István, Viza János és Okolicsányi Pál részvételén kívül, szá­mítottak az angol és a holland közvetítőkre is. Ma még nem világos, hogy végül is miért maradtak távol, bár megkapták a fejedelem útlevelét és biztonságukról is gondoskodtak, fogadásukra a határon és kíséretükre Ocskay László ezrede kapott megbízást. 50 Mégis a gyűlés résztvevői olybá vették, mintha jelen lettek volna. Rákóczi beszéde után felol­vasták az angol királynő és Hollandia bécsi követének szeptember 2-án kelt és Ráday iratok I. 334-345. - CSÉCSI néhány mondatban említi, felületesen. A szécsényi ország­gyűlés, 1995. 150-151. LIPÓCZI KECZER András: Memóriáié. Az Tekintetes Nemes Ország Gyűlése Anno 1705. Die 12. Septembris Szécsényi mezőm beállván, az mely kiváltképpen való dolgok naponként foly­tának, renddel így következnek. OSzKK Fol. Hung. 664. Kiadta: THALY Kálmán. In: Rákóczi Tár I. 423-424. Szeptember 13-án az angol és a holland rezidenseknek „megküldetett az útlevél". MÁRKI, 1907. 438. 25

Next

/
Thumbnails
Contents