Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

R. Várkonyi Ágnes: Törvény a békéről – II. Rákóczi Ferenc békekoncepciója és a szécsényi országgyűlés

TÖRVÉNY A BÉKÉRŐL kázatokat. Fegyveres segítséget nem várhatnak, főleg azért, mert a fegyverbe öltözött Európa kimerülőben van, legjobb akaróinktól sem remélhetünk mást, mint nyomorúságuk miatti panaszkodást. Számíthatnak ugyan a „német nemzet" (a Habsburg Birodalom) és a török háborújára. De a német azért harcol a török ellen, hogy más keresztény fejedelmek segítségét megnyerje és „az törököt meggyőzvén, rabbá tehesse a magyart." Ha meg a török győz, „mi gyönyörűségünkre lehet az pogánynak birodalma?" Az örökös királyság megerősítése és az Aranybulla megcsonkítása árán nem köthetnek békét, mert az nem igazságos béke lenne, hanem beleegyezés az idegen uralomba, és hogy lemondanak az ország integritásáról. Ily módon a külföldi hatalmak garanciájára sem számíthatnak. Hiszen 1687-ben az örökös királyságról nem szabadon, hanem megfélemlítéssel és úgy döntött az akkori országgyűlés, hogy döntéshozó tagjait megvásárolták. Marad, hogy „az európabeli békességnek ki nyilatkoztatásáig", folytatásig hadakozzanak. Ebben az esetben - tette fel a kérdést Rákóczi - „mit tartózkodunk [...] az említett interregnumnak proklamációjától", nem kíván új királyválasztást, de az általános európabéli békesség alkalmával jobb helyzetből tárgyalhatnak, új alkotmányt adhatnak. Biztos, hogy a háborúnál jobb a béke, és a szerencse forgandó. De Portugália, Hollandia, Svájc, Svédország példájára tekintsenek. Vessenek össze reményt és félelmet, és „válasszák azt, ami legértelmesebb." A beszéd józan, elvet minden szélsőséget. Azt sugallja, hogy „az köz európabeli békességnek kinyilatkoztatásáig" maradjanak fegyverben, és Anglia, Hollandia békeközvetítő, garantáló ajánlatát se vessék el. Ehhez azonban „egyességre és rendre van szükség."

48 Lipóczi Keczer András naplója szerint a Ráday Pál felolvasásában előadott fejedelmi propozíció után Rákóczi külön is beszélt „az Német ellenségnek csalárd szín alatt tett ennyihány rendbéli békesség-kínálását declarálván, magátul semmit sem kívánt concludálni: hanem az Nemes Ország Rendéit és az Statusokat azért kívánta egybengyűjteni, hogy az Békességnek munkájában, s több szükségesen előfordulandó hadi dolgokban is minden Úri és Szegény Nemesi Rendnek szabad Voxa és szólása lehessen."

49 A béketárgyalásokról várható döntés fontosságára jellemző, hogy a királyi megbízottak Széchényi Pál, Szirmay István, Viza János és Okolicsányi Pál részvételén kívül, számítottak az angol és a holland közvetítőkre is. Ma még nem világos, hogy végül is miért maradtak távol, bár megkapták a fejedelem útlevelét és biztonságukról is gondoskodtak, fogadásukra a határon és kíséretükre Ocskay László ezrede kapott megbízást.

50 Mégis a gyűlés résztvevői olybá vették, mintha jelen lettek volna. Rákóczi beszéde után felolvasták az angol királynő és Hollandia bécsi követének szeptember 2-án kelt és Ráday iratok I. 334-345. - CSÉCSI néhány mondatban említi, felületesen. A szécsényi országgyűlés, 1995. 150-151. LIPÓCZI KECZER András: Memóriáié. Az Tekintetes Nemes Ország Gyűlése Anno 1705. Die 12. Septembris Szécsényi mezőm beállván, az mely kiváltképpen való dolgok naponként folytának, renddel így következnek. OSzKK Fol. Hung. 664. Kiadta: THALY Kálmán. In: Rákóczi Tár I. 423-424. Szeptember 13-án az angol és a holland rezidenseknek „megküldetett az útlevél". MÁRKI, 1907. 438. 25