Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES A kutatási eredmények közkinccsé tételében és népszerűsítésében az iskolai oktatáson túl is vannak még hiányosságaink. A valóban számos, Ráday Pállal foglalkozó mű között sem találtam olyat, amely legalább összegezte volna az egyes tanulmányok szerzőinek Ráday Pálról készített sarkalatos megállapításait abból a célból, hogy ezáltal kialakuljon egy átfogó, tárgyilagos, legfontosabb erényeit hűen tükröző, mégis lehetőleg tömör kép Ráday Pálról, az emberről. Ha viszont ezt a képet maguk a legszakavatottabbak sem vázolják föl, akkor mi az, aminek a köztudatba átmenésében egyáltalán bízhatunk? - tehetnénk föl magunknak a kérdést. Ha egy objektívnek ítélhető képet szeretnék Ráday Pálról összeállítani, akkor a legcélszerűbb azokhoz a kiváló szerzőkhöz fordulni, akik Ráday Pált és terjedelmes kéziratát korábban már behatóan tanulmányozták, s vele kapcsolatban munkáik során különböző értékelő megállapításokat tettek.

108 Ezeknek a legfontosabb mozaikoknak az összerakásával kaphatjuk meg - véleményem szerint Ráday Pál szintetizált, leghitelesebb portréját, és egyben a kérdésre is a feleletet. Az egyes, szó szerint idézett konklúziók kapcsolódásának folyamatosságát segítendő, a szerzőket - valamint a megfelelő forrásműveket - külön sorolom föl. Megállapításaik után ezért a szövegben már csak a zárójelbe tett sorszám fog utalni rájuk. Ezek szerint: 1. Négyesy László: Rádai Ráday Pál munkái. Budapest, 1889. 24. 2. Gorzó Gellért: Rádai Ráday Pál. Budapest, 1915.13. 3. Czeglédy Sándor: Ráday Pál lelki arca. In: RPekv. 236. 4. Ravasz László: Legyen világosság. Budapest, 1938. III. kötet. 339. 5. Makkai László: Ráday Pál és a magyar művelődés. In: RPekv. 121. 6. Makkai László: i. m. 120. 7. Benda Kálmán megállapítása. In: Ráday iratok 1.19-20. 8. R. Várkonyi Ágnes: Ráday Pál, a politikus. In: RPekv. 17. 9. Thaly Kálmán: Ráday Pál jellemzése. Századok, 1870. évi 9. füzet 592. 10. Jámbor Pál: A magyar irodalom története. Pest, 1864. II. kötet. 84-85. 11. Esze Tamás: A Rákóczi-kor publicisztikája. Irodalomtörténet 1954.1. 22-23. 12. Ladányi Sándor: Ráday Pál, az egyházpolitikus. In: RPekv. 106. íme a Ráday Pál-arckép: Ráday jó magyar s buzgó protestáns volt.(l.) Cselekedetei és életstílusa is mély és erőteljes keresztyén meggyőződéséről és érzületéről tanúskodnak.(3.) Korának legnagyobb református imádkozója volt. (4.) Hosszú a sora azoknak a magyar református diákoknak, akiket Ráday külföldi tanulásukban pénzzel, tanáccsal, pártfogással segített. (5.) Oly kikerekített és következetesen keresztény életet élt, hogy felekezete méltán sorozza büszkeségei, s az egyetemes kereszténység mintaképei közé. (2.) Kevesen szolA megállapítások kiválasztása természetesen nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fordulhatnak elő esetleg Ráday Pálra még jellemzőbb és találóbb értékelések. 246