Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES - Rákóczi utasítása a Pálffy Jánoshoz küldött Ráday számára.

104 (Ráday által írt, kilenc pontból álló utasítás, Rákóczi aláírásával.) -A Ráday által pontokba szedett tárgyalási feltételek, a „Considerationes".

105 (18 pontból álló irat.) Nem tartozik a publikációs tevékenység körébe, mindenesetre nagy jelentőségű és volumenű feladat volt Ráday Pál számára a külföldi magyar követekkel, továbbá Daniel Ernest Jablonski porosz udvari prédikátorral, gróf Carl Piper svéd kancellárral, Ólai Hermelin svéd kancelláriai titkárral, a svéd király mellett lévő Dusson Jean Louis de Bonnac márkival, George Stepney bécsi angol követtel és Jacob Jan Hamel-Bruyninx bécsi holland követtel folytatott, esetenként meglehetősen sűrű levelezés. Az előbbiekben fölsorolt anyag mellett röplapok, egyéb kiáltványok és publikációk adják az eddig megjelent 3-kötetes RÁDAY PÁL IRATAI című kiadványt. Az I. kötet 1955ben jelent meg, s az 1703 és 1706 között keletkezett anyagot tartalmazza. Az 1707-1708as időszakot átfogó II. kötet 1961-ben, míg az 1709-11-es évek írásai a III. kötetben, 2003ban kerültek kiadásra. A vaskos első két kötetbe (L: 828-, II.: 560 oldal) került gazdag kézirat-anyag már az előkészítés fázisában megérlelte egyrészt Ráday Pál több vonatkozású addigi megítélésének „korrigálását", másrészt a szabadságharc egyes részletei átírásának szükségességét. Nem a szabadságharccal kapcsolatosak, mégis fontos szerepet - egyházvédő mellett publicisztikait is - töltöttek be Rádaynak a protestánsok és a protestantizmus ügyének védelmében szerkesztett, az uralkodóhoz benyújtott írásai. Ezek a nagy volumenű írások jobbára a szatmári békét követő két évtizedben készültek. A sérelmek felsorolása, valamint a vonatkozó törvénycikkek megsértésének konkretizálása képezik eme beadványok gerincét. Logikus felépítésben, rendszerezetten és áttekinthetően. Jó példa erre a Generalis Evangelicoram Gravaminis

106 című beadvány. Ebben a protestánsok általános sérelmei 20 pontban foglaltatnak össze. Az egyes sérelmi pontok felépítése a következő: - először röviden közlésre kerül az az „ideális állapot", illetve a protestánsok azon joga, amely biztosítására az adott törvénycikk(ek)et annak idején megalkották; - ezt követi a vonatkozó törvénycikk(ek) idézetekkel történt, magyarázatokkal kiegészített fölsorolása; - végül a törvénycikk(ek) megsértésének konkretizálásával, kategorikus leírásával ér véget egy-egy sérelmi pont prezentálása. R.-lt. IV. d/2-8., 14.; Ráday iratok III. 71-77. R.-lt. IV. d/2-8., 18.; Ráday iratok III. 81. Generalis Evangelicorum Gravaminis Punctum in Ordinis Nr. 1-20. (1727). ÖStA HHStA UA AA Fasc. 218. „1727.1-111." fol. 292-301. 244