Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES Ráday Pál lelkülete jellemzésének befejezése gyanánt, idézzük fel a saját maga szerzetté imái és úgynevezett istenes új énekei közül a tizenkét versszakos „Estvéli ének" (Dallam: Áldjad én lelkem az Urat,...) két utolsó versszakát: 11. Ó Uram ! ha már lenyugszom, Felséges szent nevedben, Vagy vigyázok, vagy aluszom, Ajánlom csak kezedben, Magamat mindenestől, Lelkestől és testestől. 12. Hiszem hogy így szabad leszek, Minden veszedelemtől, Kiért neked áldást teszek, Teljes egész lelkemből: Oh isteni szent Felség ! Csak tiéd a dicsőség. Két, mélyen istenhívő, érzelmekben gazdag, szigorú értékrenddel rendelkező fiatal férfi ülhetett le egymással szemben olykor-olykor a tokaji táborban, míg Kajali Pál oda volt Máramarosban. Bár az egyik fejedelmek leszármazottja, míg a másik csak egy alispán fia, a társadalmi rangbéli különbség sem kezdetben, sem később nem képezte kommunikációjuk akadályát. Az ország két leghatalmasabb családja (a Rákócziak és Zrínyiek) leszármazottjának

38 Istent segítségül hívó, minden földi javát kockára tenni hajlandó, elsöprő hazaszeretete valószínűleg azonnal magával ragadta az alispán fiát, s egycsapásra szétoszlatta a felkelés céljával és jellegével kapcsolatos esetleges korábbi aggodalmát. Különböző szintről és szemszögből is tekintve, a Bécs által szabadságától megfosztott haza állapota egyformán tragikus képet mutatott. A fejedelemmel történt találkozása után már nem volt „visszaút" Ráday Pál számára. Rákóczi példája nyomán ő is önzetlenül háttérbe tette egyéni és családi érdekeit. Lelki rokonságuk bizonyára hozzájárult szövetségük szilárdságához és tartósságához. Az életét isteni vezérlésre bízó két férfit mélyen áthathatta az a meggyőződés is, amelyet a kereken 160 évvel később született Herczeg Ferenc eképpen fogalmazott meg: „A szabadság a népek égi ajándéka, amelyet tőlük elragadni senkinek sincs joga. Aki tehát a szabadságért harcol, az az Istenért harcol."

39 A hasonló goldolkodásmód, a lelki rokonság szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy Ráday magas szintű, bizalmi pozícióba kerüljön. Teológiai- és politikai képzettsége szinte egyedülálló.

40 Műveltségét érzékeltetendő, R. Várkonyi Ágnes a RáNÉGYESY László: Rádai Ráday Pál munkái. Budapest, 1889. 141. KÖPECZI Béla: DÖNTÉS ELŐTT. Az ifjú Rákóczi eszmei útja. Budapest, 1982. 13. SZABÓ Adorján: Az Istent kereső Rákóczi. Kassa, 1943. 1. „Rádayhoz hasonló politikai képzettséggel rendelkező főnemes nincs Rákóczi hívei között." hangzott el R. VÁRKONYI Ágnes: „Ráday Pál, a politikus" című előadásában. In: RPekv. 28. 234