Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES feladatok, szükségletek is fölmerültek, amelyek ellátására az adott fejedelmi kancellária nem volt megfelelő. Melyek voltak azok a legfontosabb feladatok, amelyek elvégzésére Rádayval történt találkozása előtt Rákóczi már hónapok óta kereste a megfelelő embert? 1. Az új nemzeti államapparátus megteremtése. A régi hivatalok egy részét Bécs tudatosan elsorvasztotta, más részét pedig aulikus főurak vezették. Minél jobban nőtt a szabadságharchoz csatlakozott területek nagysága, annál sürgetőbbé vált az országos kormányzati-, közigazgatási-, jogszolgáltatási- és pénzügyi szervezethálózat kiépítése. 2. A külföld tájékoztatása a magyarság harcáról. 3. Diplomáciai kapcsolatok létesítése. Ez tájékoztatási célból is, még inkább azonban a szabadságharcnak az elszigeteltség veszélyéből való kiragadása szempontjából igen nagy jelentőséggel bírt. 4. A fontosabb bel- és külpolitikai kérdések előkészítése, kidolgozása, s a fejedelem elgondolásainak megfelelően történő kézben tartása. Mik voltak azok a feltételek, elvárások, amelyekkel e feladatkörrel megbízottnak rendelkeznie kellett, amelyeknek megfelelését a fejedelem Ráday Pál személyében megtalálta? Megbízhatónak, rendkívül műveltnek, jó tollúnak, a fejedelem célkitűzéseit megértőnek, s azokat magáénak vallónak kellett a jelöltnek lennie. És ami talán a legfontosabb: lehetőleg Rákóczihoz hasonló gondolkodásúnak. A gondolkodásmódban az erkölcsi értékrendszer leképeződése kinyilvánul. Az erkölcsi értékrendszer azonban önmaga is következmény, amelynek kialakulását az ember szűkebb és tágabb környezete (család, iskola, munkahely, baráti kör, stb., illetve a társadalmi-, gazdasági-, katonai- vagy éppen vallásügyi viszonyok) egyaránt befolyásolják. Mindazonáltal - úgy érzem - az erkölcsi értékrendszer struktúráját tekintve, miután belőle sarjad, szorosan követi az egyén - azt is mondhatnánk - világnézeti felfogását; én azonban az egyértelműség kedvéért inkább úgy fogalmaznék: Istennel kapcsolatban kialakítani kívánt, vagy már ki is alakított és következetesen vallott viszonyát. Mind Rákóczi, mind Ráday mély vallásosságról, elmélyült hitéletről tett tanúbizonyságot. Ugyanazon Istennek hódoltak, ezért keresztény megnyilvánulásaiknál felekezeti különbségeiknek ne tulajdonítsunk szerepet, mert azoknak Isten előtt sincs szerepük. Az ifjú Rákóczit, aki korábban is olykor hosszú, magányos imádkozásban nyert lelki vigaszt, a neuhausi gimnáziumi tanulmányai utolsó évében az iskola vallásos egyesületének, a Mária-kongregációnak elnökévé választották.

29 Az Archívum Rákóczianum sorozatában „II. Rákóczi Ferenc Fohászai" címmel 1994-ben megjelent háromnyelvű (latin, francia és magyar) mű pedig az Istent alázattal imádó fejedelmet mutatja be nekünk. Az „Egy keresztény fejedelem fohászai"-rész nem kevesebb, mint 37 fohászt tartalmaz, mely fohászaiban az élet legkülönbözőbb helyzeteiben kéri az Úr segítségét a R. VÁRKONYI Ágnes: Ország nélküli fejedelem. (Tanulóévek) In: KÖPECZI - R. VÁRKONYI, 1976. 49. 232