Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Ráday-Pesthy Pál Frigyes: Ráday Pál emlékezete

RÁDAY-PESTHY PÁL FRIGYES Nemzetközi helyzet és a szabadságharc megindulása A Rákóczi-szabadságharc megindulásakor számos ország részvételével két nagy háború is dúlt kontinensünkön. Az 1701-ben kezdődött spanyol örökösödési háború

20 volt az egyik, amelyet az Utrechtben 1713. április 11-én, Rastattban pedig 1714. március 7-én aláírt béke zárt le. Az északi háború volt a másik, amely 1700-ban tört ki, és az 1721. szeptember 10-én, Nystadban megkötött békével ért véget. Mindkét háború motivációi végső soron gazdasági érdekekben testesültek meg. Az ipar és a kereskedelem fejlődése következtében a XVIII. század elejére egyre jobban kibővült a világpiac, melynek olyan velejárói is voltak, mint a kereskedelmi tevékenységet is magába foglaló piaci részesedés növekedéséért, valamint a nyersanyagforrások megszerzéséért folyó küzdelem megerősödése.

21 A spanyol örökösödési háború Franciaország-ellenes koalícióját Anglia, Hollandia, Ausztria, Poroszország, Dánia, majd némi ingadozás után Portugália és Szavoja alkották, míg a másik oldalon Franciaország csak Spanyolországot, a bajor és kölni választót, továbbá a magyar konföderációt számolhatta szövetségesei közé.

2 Az északi háború két fő ellenfele Oroszország és Svédország. Itt a háború fő oka I. Péter orosz cár azon szándéka volt, hogy a Balti tenger és a Finn öböl mellékét elragadja. E háború két hadviselő csoportját egyrészt Oroszország, a Porosz Királyság (1701. előtt: Brandenburgi Választófejedelemség), Dánia, a Szász Választófejedelemség és részben Lengyelország képezte, másrészt Svédország, valamint a vele szövetséges Lesczynski Szaniszló lengyel király adta. Svédország számíthatott még bizonyos támogatásra Franciaországtól, sőt Angliától és Hollandiától is.

23 Ilyen nemzetközi viszonyok között indult meg 1703. derekán a Rákóczi-szabadságharc, amelynek maximális programja a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét, új királyválasztást és Rákóczi Erdély fejedelmévé választását; minimális programja pedig az ország gazdasági-, politikai- és vallási sérelmeinek orvoslását, s ennek biztosítékaként, Rákóczinak erdélyi fejedelemmé választását, továbbá császári beleegyezéssel történő külföldi kezesek állítását tűzte ki maga elé.

24 A spanyol örökösödési háború közvetlen kiváltó oka az volt, hogy II. Károly, a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó sarja, 1700-ban bekövetkezett halála előtt a spanyol trón törvényes örökösének, József Ferdinánd bajor hercegnek 1699-ben bekövetkezett váratlan elhalálozása miatt írt új végrendeletében Anjou Fülöpre, XIV. Lajos francia király unokájára hagyta a trónt, amit Bécs nem fogadhatott, és nem is fogadott el. Lásd: R. VÁRKONYI Ágnes : II. Rákóczi Ferenc államáról. In : Az államiság megőrzése. 233. 21 KÖPECZI Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Budapest, 1966. 19.; R. VÁRKONYI Ágnes: Szabadságharc az állami önállóságért. In : Magyarország története 1686-1790. (IV/1.) 183. 22 KÖPECZI, 1966. 20. 23 KÖPECZI, 1966. 20. 24 KÖPECZI Béla: PRO LIBERTATE. II. Rákóczi Ferenc, az államférfi és az író. Budapest, 1976. 47-48.; valamint Uő: A Rákóczi-szabadságharc és Európa. In: Európa és a Rákóczi-szabadságharc. Szerkesztette: BENDA Kálmán. Budapest, 1980. 14. 230