Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Varga Kapisztrán: Szécsény és a ferencesek az 1705-ös országgyűlés idején

SZÉCSÉNY ÉS A FERENCESEK AZ 1705-ÖS ORSZÁGGYŰLÉS IDEJÉN lostor mai bejárata fölött helyezték el a címerábrázolást, ami a restaurálás után most ismét teljes szépségében látható. Miután 1693-ban beszerezték az építőanyagokat, 1694. május 23-án szerződést kötöttek a pesti tanácstag, Kalcher Márton mesterrel, hogy 2800 forintért a szentélyt megerősíti, és a kolostor keleti traktusát egészen az udvarig felépíti, bennük boltozott cellákat alakít ki, ezeket és a folyosót kimeszeli, kéményeket rak, és a kályhák alapjait is megrakja. A szerződést a rend részéről Ficsor György apostoli szindikus, és P. Ziveczky János szécsényi prézes írta alá.

5 Hogy ez a traktus egészen az udvarig egyszerre készült el, bizonyítja, hogy az északi szárny két első ablakának mérete megegyezik a keleti szárny ablakainak méretével, és hogy az északi szárny ezen szakasza nincs alápincézve. Ennek felépítése során felhasználták a középkori kolostor egészen a padlástérig meglévő falait, amint a padláson középkori párkányrészek ma is tanúsítják, viszont ekkor tűntették el a sekrestye melletti poligonális szentéllyel záródó káptalantermet, vagy kápolnát.

6 Arra is törekedett a provincia vezetése, hogy a rendházat ellássa minden szükséges dologgal. így pl. az 1690-es szakolcai definitóriumi gyűlés elrendelte, hogy a Bárkányi János által Munkácsról elhozott és a kassai kolostorban hagyott egyházi ruhákat el kell szállítani a szécsényi kolostorba. A História Domus tanúsága szerint ezek közül még 1776-ban is meg volt három zöld kazula Conventus Szetseniensis Ann 1663. jelöléssel.

7 A jelentős építkezésnek azután az lett a következménye, hogy az 1696-ban Kassán tartott tartományi káptalan javasolta, hogy a szécsényi kolostort - mivel megfelel a támasztott feltételeknek, vagyis alkalmas arra, hogy benne a klauzúrát kialakítsák, és alkalmas arra, hogy ott a testvérek a zsolozsmát közösen imádkozzák, - nyilvánítsák rezidenciából konventté, kolostorrá. Ez meg is történt, az 1697-es galgóci definitóriumi határozattal. A kolostor védőszentje az idősebb Szent Jakab apostol lett.

8 Az építkezés második szakaszát az északi szárny elkészülte jelentette. Ezt is Kalcher Márton készítette el 400 forintért. A szerződést, amely tartalmazza az északi traktusban a pince és a felette lévő ebédlő újraboltozását, a kerengő folyosó kialakítását, kémények építését stb. 1689. január 9-én kötötték meg. Ekkor azonban csak a főfalak készültek el, mert amint a szerződés szövege tartalmazza „megegyeztünk abban is, hogy a maga idejében egy-egy cella elkészítéséért 12 birodalmi tallért fizetnek a mesternek."

9 A cellák csak 1703-04-ben készültek el. Érdemes megjegyeznünk, hogy a História Domus szövege restaurációról beszél, ami helytálló is, mert minden jel arra mutat, hogy itt az északi 5 História Domus Caput II. Articulus 36-37. 6 A régészeti feltárásról megjelenő publikációk kápolnaként említik ezt a helységet, azonban, ha a mai sekrestye nem a káptalanterem volt, és erre utaló jeleket nem találtak a feltárás során, akkor ennek a teremnek kellett a káptalanteremnek lennie, még akkor is, ha furcsának tűnik is a kápolnaszeríí záródás. Az ismert analógiákból azonban egyértelmű, hogy ilyen típusú káptalantermek léteztek a középkori ferences kolostorokban is. G. LÁSZAY Judit: A szécsényi ferences kolostor építéstörténete a 17.század végéig. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon, Szerk.: HARIS Andrea, Országos Műemléki Hivatal, Budapest, 1994. 505. 7 História Domus Caput IX ad ann: 1691. 8 História Domus Caput II. Articulus 40. 9 História Domus Caput II. Articulus 38. 219