Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében
SZIRÁCSIK EVA zetésével kivizsgálást rendelt el. 75 Ezen a közgyűlésen olvasták fel II. Rákóczi Ferenc levelét, melyben tudatta, hogy azzal a panasszal fordult hozzá egy idős nő, hogy a vármegye paráznasággal vádolja. Tekintettel az ügy igen kétes voltára, a fejedelem kivizsgálást kért, s az eredményről tájékoztatást várt a vármegyétől. 76 Noha Balczerné ügyének kivizsgálási jegyzőkönyve nem maradt fenn, Gábor Erzsébet, a „Litkey Kurva Asszony" esetének 1707. évi kivizsgálása, illetve a bűnös nő előtörténete rávilágíthat arra, hogy milyen sok hivatalos és nem hivatalos személyt foglalkoztathatott egy-egy bűnös asszony vétke. Gabor Erzsébetet Litkére való érkezése előtt már számos településről „kurvaságaért csapták ki", így a Pest vármegyei Balogról és Hatvan tájáról. Fényszarun kalodában is látták, a Jászságból tövisekkel csapták ki. A Nógrád vármegyei Tamócról is elzavarta előző esztendőben a falu bírája. Litkére való megérkezését követően Kislibercsére ment pálinkáért, mondván, hogy rosszul van, „a hassam tálam kicsike van benne". A szomszéd asszonyt is hivatta, hogy a „Gyomrát bé kőssé". A tőrincsi Inhusz Györgynét arra kérte, hogy szerezzen be „Ruttao"-X akár Gácsról is, amiért fehér pénzt adott volna. A bűnös asszony korábban Füleken részegeskedett gróf Esterházy Dániel énekesével, Hajas Istvánnal egy házban, ahonnan „ki, s bejárt", ezért kizárták őket a házból. Az aratók Felsőságon Esterházy szakácsával is látták. A „Páter Ur" pedig éppen akkor ment a litkei Telek Mátyáshoz, amikor az asszony ott volt. A páter írt Esterházynénak Fülekre, aki „úgy verette ki Lükéről a maga ispányával". A litkei bíró is megparancsolta annak, akinél a nő lakott, hogy űzze ki őt. Nógrád vármegye az ügy kivizsgálására Kecskeméthy Pál szolgabírót küldte, aki először Raksány Zsigmond esküdttel, másodszorra Ettre Lászlóval hallgatta ki a tanúkat. A19 litkei, tarnóci, tőrincsi és mihálygergei tanú között egyébként 4 nő is volt. 77 Nógrád vármegye tisztségviselői a hivatalos teendőik végzése során tehát meglepően sok nő ügyével foglalkoztak a Rákóczi-szabadságharc idején. A vármegye ügyintézésében a helyi asszonyok és lányok számos szerepben tűntek fel, így méltánytalan lenne, ha úgy emlékeznénk rájuk, mint a Korponayné-féle intrikusokra. A szabadságharc számos terhet rótt nem csupán a férfiakra, hanem a nőkre is, akiknek a saját és családjuk érdekei mellett a közösség szolgálatára is tekintettel kellett lenniük. A tisztségviselők az olykor nagy áldozatokat hozó nőkön kívül a gyengébb nem védelemre vagy ellátásra szoruló képviselőivel is találkoztak, némelykor pedig bűnös asszonyok ügyében jártak el. Gróf Bercsényi Miklós pedig a vármegye hivatalos ügyintézését illetően arra a megállapításra jutott, hogy Nógrád vármegye olyan volt a vármegyei tisztségviselőknek, mint a rossz feleség, se vele, se nélküle. 78 II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez egy idős nő paráználkodási ügyének kivizsgálásáról (Szerencs, 1709. június 6.) NMLXIV-3. C-5/8. 122-123. Gabor Erzsébet paráználkodási ügyének kivizsgálási jegyzőkönyve (Litke, 1708. május 12) NML IV. 1. b. Nógrád vármegye közgyűlésének iratai 1705-1710, 5. Egyéb iratok Gróf Bercsényi Miklós levele Darvas Mihály nógrádi alispánnak a hajdúk fizetéséről és az ágyúgolyók ügyében (Tiszolc, 1709. augusztus 16.) NML XIV-3. C-5/8. 172. Közgyűlés előtt 1709. szeptember 4-én. 202
