Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében

SZIRÁCSIK ÉVA ló „jussát" elvegye, s azt Ettre Miklós és László kapja meg. Korábban a férj már két bir­tokigazoló levelet is bemutatott, de ezek nem voltak elegendőek, ezért az asszonynak elő kellett kerítenie a kálnói zálogra vonatkozó levelet április 30-ig. Mindezek miatt Pápay Krisztinát felszólították, hogy jelenjen meg a következő törvényszéken, ha ezt nem tenné, és számára kedvezőtlen döntés születne, akkor azt a „maga keménységének tulajdoníthatya ". Зб A hasonló jellegű birtokjogi vagy birtokkal kapcsolatos problémák esetében a nők ál­talában megbízottak révén képviseltették magukat, az érdekeik képviselői pedig minden esetben férfiak voltak. Szilassy András özvegye, Petheő Anna képviselője például fia, Szilassy György volt, aki 1707-ben Forgách Simon embereinek legeltetése miatt tett pa­naszt a vármegyénél. 37 Özvegy Mocsáry Ferencné Földvári Barbarát Ivanovics András képviselte 1705-ben Kecskeméthy Pál és felesége, Horváth Katalin ellenében a Nógrád vármegyei Tab puszta ügyében. 38 Gyürky István, Ferenc és Barbara Brestyánszky György ellenében lépet fel Etthre-Lehota puszta miatt, de ekkor sem hagyták, hogy a kö­zös érdeket női hozzátartozójuk képviselje. 39 1707-ben Török Anna mikófalvi és kisaranypusztai birtokainak elfoglalása miatt maga a fejedelem utasította Darvas Feren­cet, aki a vármegye alispánja volt akkortájt, hogy állítsák vissza az eredeti birtokjogi helyzetet, amiről jelentést várt. 40 A gazdálkodó nemes asszony, a földbirtokosnő azonban nem csupán más birtoko­sokkal, hanem magával a vármegyével is vitába keveredhetett. 1706-ban a vármegye Jakusith Kata földbirtokosnővel szemben próbálta megvédeni a balassagyarmatiak ér­dekeit, aki pedig korábban részt vállalt Balassagyarmat betelepítésében. A helyi lakosok ugyanis a tizedbért a földbirtokosnő tudta és akarata nélkül adták át az árendátornak a telepítőlevél ellenében. Jakusith szerint földbirtokosként jogában állt a korábbi szerző­dést felbontani, hiszen nem teljesítették a sokszor kiadott parancsát. Bár e dézsmabér ügyben a vármegye balassagyarmatiakat védő kérésének nem kívánt eleget tenni, bizto­sította arról a vármegyét, hogy „más alkalmatossággal parancsolván az nemes vármegye kisz vagyok böcsülettel szolgálnom". 41 Ám a vármegye a fejedelem rendelkezésére hivat­kozva utasította a földbirtokosnőt, hogy a jelen esetben is a közjót kell szolgálnia. 42 A földbirtokosnő azonban kérelmezőként is megjelenhetett. A birtoka működésének biztosítása érdekében Jakusith Kata azért folyamodott a vármegyéhez, hogy a tiszttartó­ja, Briesztienszki Ferenc mentesüljön a bevonulás alól, arra hivatkozott, hogy más tiszt­tartónak sem kellett fegyvert fognia. Mivel más vármegyében lakó Nógrád vármegyei birtokost is csak ott kötelezhették katonaállítására, ahol lakott, így kérte azt is, hogy en­Bende János szolgabíró levele Balogh Pálné Pápay Krisztinához Kálnó ügyében ( 1708. március 30.) NML IV. 1. b. Nógrád vármegye közgyűlésének iratai 1705-1710, 7. Egyéb iratok (1708) 22-23. 37 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 307-308. 38 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 54. 39 NML ГУ. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 271-272. 40 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 306-307. 41 Jakusith Kata levele Nógrád vármegyéhez a balassagyarmatiak ügyében (Kékkő, 1706. július 25.) NML XIV-3. C-5/6. 188. 42 NML IV. 1. a. Protocollum Congregationis Neogradiensis 11. köt. 90. Közgyűlés előtt 1706. július 26-án. 196

Next

/
Thumbnails
Contents