Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Szirácsik Éva: Női szerepek a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében

NŐI SZEREPEK A RÁKÓCZI-KORI NÓGRÁD VÁRMEGYE KÖZÉLETÉBEN SZIRÁCSIK ÉVA Ha a II. Rákóczi Ferenc államát alakító személyekre gondolunk, akkor jobbadán azok a férfiak jutnak eszünkbe, akik fegyverükkel, közigazgatásban végzett munkájukkal, diplomáciai tevékenységükkel írták be magukat a történelemkönyvek lapjaira. A fejedelem emlékirataiban azonban nem felejtette el felidézni azoknak a nőknek az alakját sem, akik férfiakon gyakorolt informális hatalmukkal olykor jelentősen befolyásolták, alakították a szabadságharc menetét. Tisztában volt a női befolyásoló hatással a bécsi udvar is, hiszen a fejedelem feleségét és nővérét is felhasználta közvetítőként, érzelmi ráhatásként Rákóczi jobb belátásra térítése érdekében.

1 A fejedelem azonban mindvégig hangsúlyozta, hogy őt még szerettei sem tudták arra rávenni, hogy a közjó helyett a saját érdekeire legyen tekintettel, de ellenpontként keserűen állapította meg, hogy „hányszor oszbttak szét a hadak családjuk megmentésére. "

2 A fejedelem is megrendült azonban, amikor 1710 novemberében meglátta a Patakról Ungvár felé menekülő alsómagyarországi nemesek és tisztek feleségeit, akik bizonygatták férjük hűségét, s igyekezett szállásukról és ellátásukról gondoskodni.

3 A fejedelem számos pletykáról is értesült. Úgy tudta, hogy Pálffy János a császári sereg fővezéri posztját a lányának köszönhette, aki József császár szeretője volt.

4 Hallott arról is, hogy 1706-ban Bezerédi azért nem távozott Sopronból a fejedelmi parancs ellenére, mert „nem akarta elhagyni fivérének feleségét, aki egyúttal az ő szeretője volt, akár mert már akkor megvesztegette Pálffy".

5 Elért hozzá az a szóbeszéd is, hogy a Lőcsét védő Andrássy Istvánt szeretője, Korponay Jánosné Géczy Julianna vette rá arra, hogy a várost császári kézre adja, bár az asszony Nógrád vármegyében birtokos apja és férje is a fejedelem oldalán harcolt a császáriak ellen. Az 1709. évi eseményeket bemutatva így írt az esetről: Löffelholtz felesége „magyar asszony volt, valaha Absolonnak, Thököly kancellárjának felesége. Ez a nő cselszövéseivel meg tudta nyerni Andrássy tábornok szeretőjét, akit rábeszélt arra, hogy titokban megegyezzék a német tábornokkal. "^ Lőcsét azonban csak 1710. február 13-án adta fel Andrássy István Löffelholtz császári tábornoknak. Bár a kortársak úgy tartották, 1 Emlékiratok, 377-378. 2 Emlékiratok, 423. 3 Emlékiratok, 418. 4 Emlékiratok, 418. 5 Emlékiratok, 382-383. 6 Emlékiratok, 410. 189