Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Pálmány Béla: Szécény, az újratelepített végvár-mezőváros társadalma 1690–1715
SZÉCSÉNY, AZ ÚJRATELEPÍTETT VÉGVÁR-MEZŐVÁROS TÁRSADALMA (1690-1715) praelatusi rend és a m(éltóságos) Fejedelem udvari főtisztek le teszik publice (nyilvánosan) az hitteket (esküjüket). Ma conficialtatik (összeállítják) Confoederationakaz Instrumentuma (szövetséglevelét), melly(et) is a N(emes) Vármegye(k), úgy (szintén PB) m(éltóságos) g(ene)ralisi, (tábornokok Pb) Praelatusi (főpapok PB), (szabad PB) királyi városi s egy nemesi renden leveő(k) petsetyeivel (pecsétjeikkel PB) s kezei írásaival megerősít (t) étik, mely örökre meg marad ezen Magyarországban. Holnapi napon K(e)g(ye)lmes Urunk (hg. Rákóczi Ferenc) minthogy ex com (munis) confoederatorum Ordinum votis (a szövetkezett rendek közös szavazatával PB) az öszve szövetkezett magyaroknak vezérlő fejedelmé(vé) választatott kemény hitti (szigorú esküje PB) letétele után in Inclytorum Statuum et Ordinum pro liber (taté) confoederatorum Hungarorum Ducem solemniter installáltatik, (a szabadságéit szövetkezett magyarok nemes karai és rendjei ünnepélyesen fejedelemmé beiktatják. PB) kire Isten segítse maga dicséretire. Ceterum servet D(ominum) (Továbbá szolgálja uraságodat stb. PB) A szemtanú fenti beszámolója tárgyilagos, pontos és hiteles. Azért közöljük, mert tudomásunk szerint még nem jelent meg, és egy „egyszerű jelen lévő" készítette. Milyen szerepet kapott azonban a mezőváros, melynek határában, a Borjúpáston a szabadságharc és Rákóczi életének legfényesebb politikai eseménye történt? Források szinte teljes hiányában erre nagyon nehéz válaszolni. Egyedül P. König Kelemen kísérelte meg a rekonstrukciót, megvallva, hogy Rákóczi helyi fogadtatásáról hiányoznak a feljegyzések. Az egyetlen fontos adatot a kolostor 1705. évi bevételi és kiadási naplójában találták. Eszerint a vezérlő fejedelemmé választott herceg a gyűlésről távozva 160 Ft alamizsnát adott a ferences rendháznak. (Rákóczi később még többször átutazott Szécsényen, és két megszállása alkalmával újabb 60-60 forintot adott a barátoknak. A helyi hagyomány szerint a kolostor ősi sekrestyéjében lakott, amit mindmáig Rákóczi szobának neveznek. Csécsi János sárospataki tanár naplójából és rajzából ismert, a fejedelemnek sátora volt a Borjúpáston. Mindazonáltal nehéz megválaszolni, hogy itt, vagy a kolostorban aludt-e. Bizonyosan járt a helyreállított templomban misére és gyónásra, és az is elképzelhető, hogy esetleg egy-két éjszakára is a falak között maradt, ha - jól ismert visszahúzódó országgyűlési szerepvállalásának megfelelően és a római bölcsek „procul negotiis" (távol a közügyektől) elvét követve - magányos meditációkra vonult vissza a gyűlés zajos sürgölődéséből. 16 Az 1709. évi kuruc összeírás Szécsényben 94 adózó családfőt tüntet fel, akiknek az adók fizetése mellett kötelesek voltak 6 hajdút is tartani és felszerelni a fejedelem seregében. Nagy terhet jelentett a végvár-mezővárosnak az is, hogy a szabadságharc alatt és utána, a hadvonulások idején gyakran kellett élelmezniük, elszállásolniuk századnyi katonát is, akik többnyire a romos várkastélyban kerestek fedelet a fejük fölé. (Eme kötelezettség alól 1718-ban Koháry István szerzett mentesítő kiváltságlevelet két mezővárosának, Szécsénynek és Füleknek.) Ráadásul 1710-ben pestis ütött ki falai között, majd több súlyos tűzvész is sújtotta, így lakossága jelentősen megcsappant. Az 1715. évi országos összeírás a kuriális mezővárosban csupán 24 adózó családfő nevét tünteti fel, ám itt hiányoznak a nemesek, akikkel együtt egy 1716-os adat szerint 72 család élt Szécsényben. A lakosok a házukon kívül más, szokásos jobbágytelki tartoP. KÖNIG Kelemen i. m. 199. 187
