Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Pálmány Béla: Szécény, az újratelepített végvár-mezőváros társadalma 1690–1715

SZÉCSÉNY, AZ ÚJRATELEPÍTETT VÉGVÁR-MEZŐVÁROS TÁRSADALMA (1690-1715) A szabadságharc forráskiadványai - Thaly Kálmán és Esze Tamás munkái - sokszor tesznek említést Győri Nagy Jánosról. Heckenast Gusztáv kutatásai szerint már I. Lipót király seregében kompániás kapitány volt és részt vett vagy a török elleni, vagy a spanyol örökösödési háborúban. Valószínűleg 1703 őszén csatlakozott a rendi és vallási szabadságok visszaszerzéséért fegyvert fogó kurucokhoz. Rákóczi egyik bizalmas, kedvelt lovas főtisztje lett. Már 1704 tavaszán egy regimentet parancsnokolt, mint főstrázsamester, majd mint „ezeres kapitányát" a fejedelem folyamatosan rendelte új harcálláspontokba. 1705 tavaszán Erdélyben harcolt. Thaly szerint Bercsényi udvari dragonyos ezredét parancsnokolta. 1707. április 15-én azonban botrányai miatt Bercsényi Miklós lecsukatta, s bár rangját megtarthatta, ezredét Gyürky Pál kapta. 1708-tól új ezredet szervezett és tovább harcolt. 1710 végén Eger várába szorult s a megegyezést kereste. Ungvár kapitulációja után elfogadta a szatmári békét és júniusban amnesztia levelet kapott Pálffy Jánostól.

10 A békekötés után visszavonult a birtokaira és Heckenast szerint még 1711-ben újra megnősült. Nógrád és Hont megyék vezető nemes urának, a lutheránus Kajali Pálnak (1684-től illetve 1685-től 1699-ig a két vármegye főjegyzője, a szabadságharc alatt szenátor, főhadbíró) az özvegyét, Jánoky Anna Máriát vezette oltárhoz. (Nagy Iván csak az első feleségét, Fáy Borbálát és ettől egyetlen lányát, Kajali Klárát, Ráday Pál feleségét ismerte.) 1713-ban, Rimarahón halt meg, ami jelentősen módosítja a klasszikus családtörténész megállapítását, miszerint 1756-ig élt volna.

11 Nagy János hátrahagyott családtagjai 1716-ban igazolták nemességüket és Heves megyébe majd a Jászságba költöztek, ahol ekkor földbőség volt. Nagy Iván ettől kezdve már aligha tévedhetett. Dédnagyapja, György fia József ügyvédnek tanult, előbb városi jegyző lett majd visszaköltözött Nógrádba és 1776-ban már itt választották tiszti esküdtnek. József fia Ferenc (1788-1843) 33 évig viselt vármegyei tisztséget Balassagyarmaton és az ő egyik fia volt maga Nagy Iván.

12 Közben Szécsény élte mindennapjait. A hét éven át dúló háború óriási terhet jelentett Nógrád megye népére - nemesekre és parasztokra egyaránt. Évente előbb 500 végül már közel 900 hajdút kellett felszerelve kiállítani a felkelő seregeknek, a nemesek pedig személyes részvételre voltak kötelezve. A hadak élelmezésére minden évben sok ezer darab kenyeret, sok ezer pozsonyi mérő lisztet, takarmánynak való zabot, és húst közel ezer vágómarhát kellett szolgáltatni. Emellett a hadak átvonulásakor szállást is kellett biztosítaniuk a katonaságnak. A népesség így egyre szegényedett és fogyott. Szécsény kuruc korszakának mindennapjairól -1703 novemberétől 1710 végéig - alig maradtak fenn a helybeliek által írt levelek. Ennek az a fő oka, hogy a szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződés után minden fő- és köznemesnek bizonyítani kellett a „rebellió" éveiben tanúsított királyhűségét. A megyékben összeírták a nemeseket, a szerint Archívum Rákóczianum. II. Rákóczi Ferenc levéltára bel- és külföldi irattárakból bővítve. Első osztály: had- és belügy 1-Х. köt. Közli THALY Kálmán, Pest, 1873 - Budapest, 1889. 11 HECKENAST, 2005. 12 NAGY Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal VIII. köt. Pest, 1862. 66-68, PÁLMÁNY Béla: Köznemesek a szécsényi Forgách uradalomban 1542-1848. In.: Tanulmányok Szécsény múltjából 5. (szerk. PRAZNOVSZKY Mihály) Szécsény 1982. 70-71. 185