Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Pálmány Béla: Szécény, az újratelepített végvár-mezőváros társadalma 1690–1715

SZÉCSÉNY, AZ ÚJRATELEPÍTETT VÉGVÁR-MEZŐVÁROS TÁRSADALMA (1690-1715) PÁLMÁNY BÉLA Szécsény, az 1870-es évekig mezőváros, majd egy évszázadon át nagyközség, 1986 óta újra városi jogállású település 1705 szeptemberében nem csak az egész országban, hanem, Európa-szerte figyelemmel kísért esemény színhelye volt. „A haza szabadságáért szövetkezett magyar rendek közgyűlése" itt alapozta meg a kuruc állam szervezetét, és vezérlő fejedelemmé választotta Rákóczi Ferenc herceget, továbbá - mint azt Benda Kálmán hangsúlyozta

1 - világtörténelmi jelentőségű tettel elsőként rendelkezett a türelem jegyében a katolikus és protestáns egyházak közel két évszázada tartó súlyos ellentéteinek megegyezéses elsimításáról. Milyen város volt ekkor Szécsény? Kik laktak és hogyan éltek benne? E kérdésekre törekszünk választ adni az alábbiakban - a korábbi tanulmányainkban, közleményeinkben publikált adatokat összefoglalva és saját magunk valamint más kutatók újabb eredményeivel kiegészítve.

2 A XVII. századi állandó magyar-török harcok korában Szécsény fontos végvár volt, többször változott fennhatósága, a városra sokszínű társadalom és élénk gazdasági élet volt jellemző. E korban - a többi nógrádi végvárhoz hasonlóan - Szécsény településszerkezetiig három részből állt és társadalma is három rendi csoportra tagolódott. A kőfalakkal, bástyákkal erődített váron (castrum) belül elkülönített kastély (castellum) magasodott, a falakon kívül pedig palánkokkal, sáncokkal, árkokkal védett külváros állt, amelyet váraljának (oppidum subarcense), vagy csak „városnak", hostátnak neveztek. 1 BENDA Kálmán akadémiai előadása: A felekezeti kisebbségek jogainak biztosítása a XVI-XVII. századi Magyarországon. Elhangzott 1991. április 11-én. 2 PÁLMÁNY Béla: Szécsény úrbéri viszonyai az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadításig (1690-1848). In: Tanulmányok Szécsény múltjából 1. (szerk. PRAZNOVSZKY Mihály) Szécsény, 1978. 47-96. Uő: A szécsényi céhek története 1617-1857. In: Tanulmányok Szécsény múltjából 6. (szerk. PRAZNOVSZKY Mihály) Szécsény, 1983. 7-30., Uő: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663-1703). A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. Salgótarján, 1986. Szécsényre vonatkozó részei: I. fejezet 11-22, II. fejezet 23-31., III. fejezet 70-84., Uő: A mór megtette kötelességét, a mór mehet! Egy dicsőséges hadjárat elfelejtett befejezése - Sobieski útja Esztergomtól Krakkóig. In: Sobieski Emlékkönyv (szerk. ERDÉLYI Szabolcs) Esztergom, 1999. 45-60., Ehelyütt tanulmányok összefoglaló ismertetéséről lévén szó, oldalszámokat nem adunk. 171