Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)
Seres István: A nógrádi „vitézlő rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban
A NÓGRÁDI „VITÉZLŐ REND" THÖKÖLY IMRE HABSBURG-ELLENES HARCAIBAN ve azzal, hogy a végvári katonaságról is eleve kevés korabeli kimutatás maradt fenn, és azokat is csak az 1680-90-es évek kuruc és császári összeírásaival történő módszeres összehasonlítás alapján használhatjuk fel a későbbi emigrációs katonai kimutatások egybevetésére. Amennyiben a Thökölyt Törökországba is követő nógrádi vitézeket akarunk keresni, akkor leginkább a Rákóczi-szabadságharc korából származó mustrakönyveket kell elővennünk, azok között ugyanis több esetben feljegyezték, ha egy katona külföldről tért haza, s fokozottan igaz ez az Oszmán Birodalom területéről érkezett veteránokra. Az alábbiakban néhány jellemző példán keresztül szeretném érzékeltetni, hogy a hazatérő emigránsok között a nógrádi „vitézlő rend" tagjai is képviselték magukat. Nógrádi vitézek az 1703-1704 folyamán hazatért törökországi bujdosók között A Thököly fejedelmet török földre is elkísérő katonák közül sokan még az 1680-90-es évek folyamán hazatértek, újabban pedig számos olyan forrás is felszínre került, amelyek a Rákóczi-szabadságharc előestéjén hazaszivárgó emigránsokról adnak hírt. A Bulgáriába és Havasalföldre telepített kurucok jelentős része azonban 1703 nyara és 1705 tavasza között érkezett Erdélybe és Magyarországra. A fennmaradt mustrajegyzékek több ilyen alakulat összeírását is megőrizték, s közöttük néhány nógrádi (ezen belül több füleki) emigráns nevével is találkozunk. Az alábbiakban ezeket a katonákat mutatjuk be. Rákóczi hadseregéről négy részletes mustrakönyv maradt fenn. Az elsőt 1704 nyarán készítették el Radvánszky János teljhatalmú biztos irányításával, 27 a három másik pedig Károlyi Sándor generális tiszántúli, erdélyi és partiumi ezredeinek 1706., ill. 1708. évi összeírásait tartalmazzák. 28 Az összeírások gyakran átfedést mutatnak, vagy egyszerűen azért, mert ugyanazon egységek különböző időpontokban készült mustráiról van szó, vagy azért, mert időközben átszervezett, de személyi állományukban azonos alakulatok névjegyzékét tartalmazzák. Az 1704. évi erdélyi összeírás többek között megőrizte az Orlay Miklós vezetésével 1704 elején hazatért törökországi veteránok addigra már Pekry Lőrinc ezredéhez csatolt lovasságának, valamint a Csáky András dévai kapitány mellett tartózkodó gyalogságuk egyik seregének kimutatását is. Az 1706. és 1708. évi mustrakönyvekben pedig számos katona neve mellé feljegyezték, hogy azok török földről tértek haza. Az Orlay Miklós-féle lovasságban rögtön négy nógrádi - három füleki és egy kékkői illetőségű - kuruc is található, hármukról a későbbi évekből is találhatunk adatokat. Az ún. „törökországi had"-at alkotó négy lovas sereg később átkerült Nádaskay György lovasezredébe, az ezereskapitánnyal való összeférhetetlenség miatt Kiadása: II. Rákóczi Ferenc erdélyi hadserege. (Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi: MAGYARI András.) H. п., 1994. MOL P 396. Károlyi es. lt. Acta publica 1. Acta Rákócziana. Séries III. Lustrakönyvek, 1706 és 1708. (Utóbbi évből két kötet.) Az 1704 utáni mustrakönyvi bejegyzéseket értelemszerűen a Károlyi-féle kötetekből vettem, és csak abban az esetben teszek külön hivatkozást, ha eltérő forrást használtam. 161
