Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Kónya Péter: A felső-magyarországi szabad királyi városok a kuruc országgyűléseken

KÓNYA PÉTER lőcsei követségnek Brohoff János György, és a késmárkinak Tromler György volt a tagja.

29 Ezeken kívül a források mint a hat város követeit említik még Hedruith Jónást és Ulikot is.

30 A városok érdekei világosan láthatók a már említett Bártfai követek naplója adataiból. A napló írója (valószínűleg Péchy Ádám) nem nagyon kommentálta I. József trónfosztását, s helyeselte a szigorú bánásmódot a turócmegyei követekkel, és röviden, de elismeréssel említette az általános adózás bevezetését.

31 Sokkal többet írt azonban azokról a problémákról, amelyek közvetlenül a városok gazdasági érdekeit érintették. A szabad királyi városok követei nem kész panaszokkal vagy követelésekkel érkeztek Ónodra. Ezekről csak az országgyűlés színhelyén kezdtek tanácskozni. Először külön a felső- és az alsó-magyarországi szabad királyi és bányavárosok, később az összes városi követek együtt. A hosszú tanácskozások ellenére még talán csak az ötödiken konstatálták, hogy azokat a gravameneket „papérosra is tönni" kellene. Panaszaik, ahogy írták, elsősorban a porta-rendszert érintették, de természetesen a kuruc katonaság kihágásairól, a rézpénzről és más gazdasági problémákról is volt köztük szó. Ezeket azután Klobusiczky Ferencnek adták át és nagyon csodálkoztak, amikor a rendek panaszai között sajátjaikat nem hallották. Ezért megbeszélték, hogy Sennyey István kancellárra bízzák kívánságaikat, és fizettek neki 24 aranyat.

32 Más problémák közül leginkább a dica-rendszer bevezetése, a rájuk megszabott 50 000 Ft befizetése és a rézpénz devalválása érdekelte őket. Az említett összeget még az országgyűlésen osztották el egymás között, a rézpénz használata ügyében igazat adtak Bercsényinek, hogy az mindenhol és mindenért használtasson, holott éppen a városi gazdaság sok kárt szenvedett a rézpénz bevezetése miatt. Érdekes volt a városok számára még a száraz vámok felszámolása és a harmincadok számának a csökkentése is, és természetesen a követek elismeréssel kommentálták az idegen kereskedők megadóztatását.

33 A többi articulusok közül különösen Eperjest érintette a huszonnégy személyes ítélőtábla létesítése, amelynek tizenkét tagjának éppen a városban kellett üléseznie, úgy mint a Consilium Oeconomicum adminisztrációjának létrehozása is, ami szintén Eperjes területén működött és a következő évben már az egész gazdasági tanács feladatait átvette.

34 A vallási problémák közül Ónodon ismét éppen Eperjesnek rendeltetett meg a reformátusoknak megengedni a templom építését, ami azután meg is valósult és a református polgárok saját fatemplomot építettek a Szlovák utcán.

35 29 Uo. 30 Uo. 31 Uo. 32 Uo. 33 Uo. 34 KÓNYA Péter: A Gazdasági Tanács (Consilium Oeconomicum) eperjesi adminisztrációjának működése. In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa I. (Szerk.: TAMÁS Edit). Sárospatak 2003. 171-182. 35 A református fatemplomot később, az evangélikus templomok újabb elkobzásáig 1713-ig mindkét protestáns egyház használta. Á. h. evangélikus gyülekezeti levéltár Eperjes: Annales fata et vicissitudines Ecclesiae Evangelicae Epperiessiensis 1671-1721. 116