Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre

MEZEY BARNA talmazó kérelmeknek, bejelentéseknek, a gazdasági-katonai jelentéseknek és előterjesztéseknek, a megyéktől érkezett jelzéseknek? A feudális törvényalkotásban a kezdeményezés joga mindenkor megillette az uralkodót.

41 A szabadságharc diétáján is a fejedelmi kezdeményezés volt az általános: „propositioit a nemes Statusok eleibe terjeszté" vagy „felkérte a karokat és rendeket", vitassák meg s találják meg „bizonyos kérdések megoldásának módozatait, és proponáltattak bizonyos punctumok". A szécsényi országgyűlés irodalmi értéket is képviselő fejedelmi előterjesztései fönnmaradtak az utókorra.

42 Ennyiben tehát Rákóczi országgyűlése követte a hagyományt. A fejedelem ismert nézete a diéta önállóságáról, autonóm működéséről, s ennek a felfogásnak gyakorlati alkalmazása oda hatott, hogy a rendek nem tartották magukat Rákóczi prepozícióihoz. A szécsényi gyűlésen például egyszerűen mellőzték a fejedelmi előterjesztésekben szereplő javaslatot a már kidolgozott Katonai Törvénykönyv tárgyalására („az ország hadainak tartásárúi, fizetésirűl, mind regulamentumárúl állandót végeznünk felettébb szükséges"). Ugyanekkor a rendek több, időközben felvetődött javaslatot, ötletet, néha Rákóczi hozzájárulása, véleményének kikérése, sőt az ő előzetes tudomása nélkül megszavaztak s megfogalmaztak. Elég utalnunk itt az interregnum kimondását szorgalmazó fejedelmi propozícióra, ami helyett Bercsényi elgondolását, a konföderációt fogadták el és iktatták törvénybe. A fejedelmi propozíciók előterjesztése és az esetleges egyéb javaslatok után következett az országgyűlésben a vita. A megvitatás menete a kétkamarás országgyűléshez képest természetesen egyszerűbbé vált. Az üzenetváltás első lépcsője kiesett, s gyakran a második is. A fejedelem részvétele és azonnali vélemény-nyilvánítása szükségtelenné tette a határozatokat közvetítő követség küldését. Ha Rákóczi távol tartotta magát a tárgyalásoktól, a rendek vitájának eredményeként kialakított javaslatot vagy a kancelláriaigazgató, vagy külön e célra alakított bizottság ismertette a fejedelemmel. A nemesség fejenkénti részvétele mellett a szavazatokat nem számlálták, hanem a kérdésekben közfelkiáltással döntöttek. Az ily módon egyenként megszavazott articulusokat azután együttesen, még egyszer ismertették: „Az Articulusok elolvastattak és rendben vétetődve, némely terminusokban és punctumokban megcorrigáltattak, tisztán való leírásra és azoknak elolvasására hétfő rendeltetvén." A törvény végleges megszövegezésére - mint már említettük - alkalmanként bizottságot küldtek ki. A HK.II. r. 3. с 3-4. §: a fejedelemnek „össze kell hívnia és megkérdeznie a népet: ha vájjon ennek az ilyen törvények tetszenek-e vagy sem? Akik ha igennel felelnek, azon túl az ilyen végzéseket törvényül tartjuk meg". Ezt a megfogalmazást bővíti azzal, hogy ha „maga a nép is elhatároz valamit, a közjóra hasznosnak ítél, írásban terjeszti a fejedelem elé, kérvén, hogy erre nézve neki törvényt adjon, s ha maga a fejedelem az ilyen végzéseket elfogadja és helyben hagyja, akkor az törvényerőre emelkedik, s azonnal törvénynek kell tekinteni." A szécsényi hadi gyülekezeten leendő propositiok 1705. szeptember 12. Ráday Pál iratai I—II. köt. 1703-1708. AR I/[XIII-]XIV. I. 333. Sajtó alá rendezte BENDA Kálmán, ESZE Tamás, MAKSAY Ferenc, PAP László, Budapest, 1955-1961. (a továbbiakban: Ráday iratok) 107