Rákóczi állama Európában. Szécsény, 2005 szept.15-17. (Discussiones Neogradienses 9. - konferencia kötet. Salgótarján, 2006)

Mezey Barna: Törvényalkotás Rákóczi országgyűléséein, különös tekintettel a szécsényi országgyűlésre

MEZEY BARNA leszkedő államszervezés és jogalkotás koncepcióját is. Kifejezte az idegen dinasztikus hatalommal és joggal szemben álló régi magyar jog erejének meghivatkozását, a legutóbbi időkben hozott különféle rendelkezések és (akár) decretalis változtatások törvénytelenségét. A jogfolytonosság biztosíthatta a nemzetközi elismertséget, a hazai és külföldi legitimációt. Erre különösen nagy szükség volt Szécsényben, hiszen a szabadságharc első magyarországi conventusán kiáltották ki azt a konföderációt, mely mögött egy új állam körvonalai rajzolódtak ki, s mely átrendezte a magyarországi állampolitikai térképet. (Az már a háború első évében eldőlt, hogy a szabadságharc fenntartása önálló államgépezetet igényel, az azonban csak a szécsényi diétán vált egyértelművé, hogy ez egy új magyar állam létrehozását jelenti.) A jogfolytonosság tételének gyakorlati alkalmazása a konföderáció kapcsán azt igazolta vissza, hogy Rákóczi állampolitikai elgondolásaiban ez az új államalakulat nem a régi magyar rendi állam tagadásából született meg, hanem ellenkezőleg:annak folytatásaként. Ahhoz, hogy ez a tétel egyértelmű bizonyságot nyerjen, az országgyűlésnek tradícionalizmusával igazolnia kellett a jogfolytonosság tételét. A gyűlést úgy kellett összehívni, megszervezni, lebonyolítani, aktusait kibocsátani, hogy ne lehessen megkérdőjelezni legitimitását. Sem a conventusét, sem a mögött felépülő államét. A szabadságharc első fázisában a központi államapparátus kontúrjai lassan rajzolódtak ki. Ismeretes, hogy Rákóczi 1704 nyarán még az országgyűlés megtartása ellen foglalt állást. Megítélése szerint a szabadságharc indítékai az egész Magyar Királyság „minden tagjára" kiterjednek. Ezért csak egy egységes, minden érdekeltet tömörítő, valóban országos gyűlés lehet a megoldás - vallotta.

8 A körülmények azonban megváltoztatták álláspontját, hiszen októberben már az összehívást latolgatta,

9 noha a convocatoriákat majd egy év múltán írta csak alá. Ő maga így számolt be erről: kezdetben „heves igyekezettel vetette magát nemzetem ebbe a háborúba..."Később, 1705 elején már „gyöngeség támadt és csüggedés... ezeket a szomorú állapotokat csak súlyosbítja generálisaim titkos féltékenykedése, ami a leggondosabban kidolgozott terveket is tönkreteszi, és megakadályozzák a hadak regularizálását... amíg anthoritásom csupán a felkelés természetére és rangomra támaszkodott, melyet születésemnek köszönhetek a hazámbéliek között, igyekeztem szelídséggel lecsillapítani a szenvedélyeket, de amikor sem jótéteményeim, sem színleléseimnek nem vettem hasznát, szükségesnek véltem összehívni Szécsényben az országgyűlést".

10 1705 tavaszán a harc vezetői mindannyian érezték az összehívás szoros szükségét „A mezei gyűlésnek, igenis, ideit, szükségét is látnám, ha az operatiok engednék" - sürgette Bercsényi Miklós a fejedelmet.

11 Nála akkor elsősorban a béketárgyalások sikerének biztosítékaként került szóba a gyűlés. („Nem lehet Nagyságodnak az orAlloma, holland mediator jelentése 1704. május 20-án, Archívum Rákóczianum. Angol diplomatiai iratok II. Rákóczi Ferenc korára 1703-1712. Második osztály: Diplomatia 1-3. Közli: SIMONYI Ernő, Pest, 1871. Bp., 1877. (továbbiakban: AR) II/I. 277., valamint Rákóczi Stepney angol közvetítőhöz, 1704. szeptember 2. AR II/I. 439. 9 Rákóczi levele, 1704. október 20. AR II/I. 505. 10

II. Rákóczi Ferenc XTV. Lajoshoz, 1705. december 30., Munkács. Rákóczi levelei. 81. 11 Bercsényi Rákóczinak, 1705. április 22., Ungvár AR I/IV. 471. 99