Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Bódi Györgyné: Bibliográfiai eredmények és tennivalók a helyismereti munkában a 85. évforduló kapcsán

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK A bibliográfia utolsó fejezete 54 tételben a forradalmak szépirodalmi feldolgozásait ajánlotta az olvasók figyelmébe. Az 1970-es évek feldolgozásai a 60. évfordulóhoz közeledve ugyancsak nagy számban láttak napvilágot: Liptai Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének hadműveleti naplója 1919. április 21-1919. júl. 31. (Bp. 1974.), Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül (Bp. 1977.), Jász Dezső: A sok közül egy (Bp. 1977). Ki kell emelnünk a Magyarország története: Tíz kötetben с munkát (Pach Zsigmond Pál szerkesztésében Bp. 1978.), amelynek gazdag forrás- és irodalomjegyzéke nélkülözhetetlen a kutató számára. Ugyancsak sokak által ismert Borsányi György: Kun Béla. Politikai életrajz (Bp. 1979.) című munkája, amelynek fogadtatása ismert. Ismert kiadványok között sorolhatjuk fel: Liptai Ervin: Vörös Katonák előre! A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919 (Bp. 1979.), A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója: Tudományos ülésszak. Szerkesztette Köpeczi Béla (Bp. 1980.), Kende János: Forradalomról forradalomra: Az 1918-1919-es forradalmak Magyaroszágon (Bp. 1979.), Péteri György: A Magyar Tanácsköztársaság iparirányítási rendszere (Bp. 1979.), A Tanácsköztársaság és szomszédaink: Tanulmányok. Szerkesztette Kővágó László (Bp. 1979.) stb. A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár 1978-ban „Mindenkihez !" : Válogatás az 1918-1919. évi forradalmak Nógrád megyei eseményeinek irodalmából címmel jelentette meg újabb bibliográfiáját. A kiadvány első fejezete, Horváth István összeállításában a két forradalom Nógrád megyei eseményeinek eseménynaptára. A második fejezetben dr. Czipó Ernőné 55 tételben sorolja fel a Nógrád megyei vonatkozásokat tartalmazó levéltári forrásokat, könyvtári dokumentumokat, egységbe foglalva az 1969-es bibliográfiai adatokkal és kiegészítve az új forráskiadványokkal és feldolgozásokkal. Újszerű a bibliográfia az 1969-es kiadványhoz képest abban, hogy az 1918-1919-es forradalmak eseményeihez kötődő helyismereti tartalmú szépirodalmi alkotásokat is felsorolja. Pl. Balázs Anna: A patvarci bicskások (Bp. 1969.) A 80-as években ritkultak a forradalmakat érintő országos és helyi feldolgozások. Romsics Ignác a Palócföld 1979. évi első számában írt tanulmányában ezt mintegy előre jelezte: „Az 50. évforduló elmúltával a két forradalom iránti kutatói érdeklődés észrevehetően csökkent. Ismereteink lényegében csak annyiban gyarapodtak, amennyiben a Tanácsköztársaság néhány vidéki és országos vezetőjének biográfiája és mikrobiográfiája mellett az első magyar népköztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak a politikai életrajza elkészült." A jövő kutatási iránya kérdéskörben pedig a következőket fogalmazta meg: „Amitől továbblépés várható, az elsősorban a két forradalom gazdasági élete mélyrétegeinek, az egyes gazdaságpolitikai intézkedések fogadtatásának és gyakorlati megvalósulásának, valamint az egyes politikai irányzatok osztálytartalmának és tömegbázisának az eddiginél aprólékosabb és pontosabb feltárása." A 80-as évek feldolgozásai közül ugyancsak néhányat tudunk felsorolni: Tokody Gyula: Németország és a Magyarországi Tanácsköztársaság (Bp. 1980.), Romsics Ignác: A Duna-Tisza köze hatalmi politikai viszonyai 1918-19-ben (Bp. 1982.), Ormos Mária: Pádovától Trianonig: 1918-1920 (Bp. 1983.), Siklós András: A Habsburg-birodalom felbomlása, 1918 : A magyarországi forradalom (Bp. 1987), Fogarassy László: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása (Bp. 1988.) A 70. évfordulóhoz közeledve jelent meg: Jászi Oszkár: Magyar kálvária - magyar fel86