Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Négyesi Lajos: A Karancs-tető ostroma 1919. májusában

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK egy cseh őrszem, aki a csoportot meglátva a bokrok közé ugrott, majd riasztotta a védőket. Heves puskázás majd géppuskázás kezdődött. A támadó csoport a hegyoldal holtterében takarásban volt. Amikor csillapodott a tűz, Puppi rohamra indult az osztaggal és rövid tűzharc után elfoglalták az állást. A csúcs védelmét Rafael csoportja vette át. Az éjszaka folyamán többször próbálták kiverni őket a csehek, de sikertelenül. Másnap délelőtt az 53-asokat a gyurtványosi bányászszázad váltotta fel. A csehek továbbra sem mondtak le az állás visszafoglalásáról, így a 6-ról 7-re virradó éjszaka több heves roham után sikerült kiszorítaniuk a bányászokat, akik a szekérút melletti korábbi állásukba vonultak vissza. Puppi jelentette a kialakult helyzetet a parancsnokságnak. Folkusházy feltette neki a kérdést, hogy vállalná-e a Karancs ismételt elfoglalását? Miután vállalta, közölték, hogy a támadáshoz tüzérségi és gyalogsági támogatást is kap. Ennek megfelelően a déli órákban a zászlóaljhoz bevonult a 46. gyalogezred egy százada id. Szabó Sándor

9 vezetésével, aki Puppinak katonaiskolai osztálytársa volt. (a leírás időrendjéből nem egyértelmű, hogy erre 7-én, 8-án vagy 9-én került sor) Az 53-as zászlóaljparancsnok a támogatásul adott tüzérfelderítő járőrnek feladatul szabta, hogy másnap hajnalra építsenek ki telefonvonalat a romos épületig. Ide rendelte a 46-os századot is. A rajtaütést végrehajtó osztagot a korábbi támadás résztvevőiből alakította meg. Május 10-én reggel 5 órakor a kijelölt erők a romnál gyülekeztek. Rövid eligazítás után a rohamcsoport megindult a csúcs irányába a szekérút bal oldalán. Őket követte a tüzérfelderítő járőr, menet közben hálózatot fektetve. Mögöttük 200 méterre pedig a 46os század nyomult előre. Puppi a csúcs elérése előtt, attól mintegy 200 méterre 10 katonával és Kubinyi törzsaltiszttel kivált a csoportból és a meredek hegyoldalon balról a cseh állás hátába került. A zöm tovább folytatta az útját a kúpig. Puppi csoportja a csúcs alatti gerincre érve, laza láncba fejlődött, melynek bal szélső embere Kubinyi volt. A gerincen gyalogút vezetett, melyen egy gyanútlanul arra haladó cseh katonát figyeltek meg. Néhány pillanattal később puskás katona tűnt fel, aki rá akart lőni a csoportra. Kubinyi megelőzte. „ Állva hirtelen kapáslövésből belelőtt. A cseh a földre puffant, mint egy tömött zsák." A következő pillanatban kitört a tűzharc, amibe a szemből támadó csoport is bekapcsolódott. Puppi ekkor átkiabálva a zajt „Magyarok előőőre!" - paranccsal indította meg a támadást. A csatárok hangos hajrázással törtek be az állásba. Az ellenség fejvesztve menekült, csak három halottat hagyott vissza. Rövid idő múlva a cseh tüzérség néhány lövést adott le a csúcsra. A támadást az 53-asok hajtották végre, a 46-os század katonái a kúp alatti lejtőn biztosítottak és csak a győzelem után jöttek fel az állásba. A fentiekben felsorolt könyvészeti és forrásadatok alapján feltételeztem, hogy a Puppi Ignác féle visszaemlékezés a hiteles, azonban részletesebb levéltári források hiányában a Mayer féle változat sem vethető el. A két visszaemlékezés azonban annyira eltérő adatokat tartalmaz, hogy egy alapos terepkutatás esélyt adhat az egyik változat igazolására. 2002. áprilisában a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának kutatócsoportja két alkalommal végzett terepbejárást a Karancson. 9 Szabó volt Mayer zászlóaljparancsnoka, csakhogy a visszaemlékezésében Szabó Lajosnak nevezi parancsnokát. 44