Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Szijj Jolán: Salgótarján, 1919

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK ki a román királyi csapatok Budapestről és a Duna-Tisza közéről, de az ország keleti részének katonai megszállása még tovább tartott, és csak 1920. március végén ürítették ki a Tiszántúlt a román csapatok. 1919. november 16-án alig ültek el a román bakancsok csattanásai a főváros utcáin, újabb katonai „látványosság" nézői lehettek a budapestiek: bevonult a „nemzeti hadsereg" élén Horthy Miklós. Az ő kormányzósága idején írta alá a magyar kormány békedelegációja 1920. június 4-én Trianonban a szövetséges és társult hatalmak képviselőivel kötött békeszerződést, amely Magyarország számára is lezárta az első világháborút. Ezekről a Párizs környéki békeszerződésekről mondta találóan - és sajnos, látnoki módon - Foch marsall, az antant haditanácsának vezetője: „Ez nem béke, ez fegyverszünet húsz évre." Összegzés A hadsereg felállításáról 1919. március 25-én kiadott rendelet értelmében szervezték meg a munkásezredeket. Kezdetben csak gyári karhatalmi feladatokat szántak az alakulatoknak, de az ország ellen két fronton is megindult ellenséges támadás következtében az átszervezett Vörös Hadseregben harcoló alakulatokként hozták létre a munkásezredeket, amelyek utánpótlását a gyári munkásezredek adták. Május folyamán 9 munkásezredet (2., 5., 6., 7, 8., 9., 11., 14., 22. hadrendi számmal) osztottak be a fronton harcoló egységek közé, többségükben a III. hadtest kötelékébe. Budapest mellett Salgótarjánban, Miskolcon és Diósgyőrön szerveztek munkásalakulatokat. Ezek közül elsőként a salgótarjáni munkászászlóaljak kerültek harci bevetésre már május elején, amikor a csehszlovák csapatok támadása fenyegette a várost. Salgótarján második felmentésében ismét döntő szerepük volt. Bizonyos, hogy a salgótarjániak hősies helytállása is hatással volt arra a döntésre, amely szerint a munkásalakulatokat beosztották a Vörös Hadsereg harcoló egységei közé. Természetesen a katonai alakulatok mögött mindig látni kell a „hátországot" is, azt, hogy a város miképpen segítette a hadbavonulókat és - Salgótarján esetében különösen - miképpen vett részt a város védelmében. 1919-ben a haza védelmében példát mutattak a salgótarjáni munkások és hazaszeretetből kitűnőre vizsgázott Salgótarján város is. 40