Honvédő Város. Salgótarján, 2004. szeptember 23. (Discussiones Neogradienses 8. - konferencia kötet. Salgótarján, 2005)

Előadások - Szijj Jolán: Salgótarján, 1919

HONVÉDŐ VÁROS ELŐADÁSOK nagyhatalmakhoz intézett hivatalos jegyzékre, amit Kun Béla március 24-én átadott Borghese hercegnek, az olasz diplomáciai megbízottnak, aki azt továbbította Orlando olasz miniszterelnökhöz és így a jegyzék március 29-én Párizsban a „Négyek" tanácskozó asztalán volt. - A delegáció április 4-én érkezett Budapestre és Smuts a budapesti antantmisszió vezetőivel való találkozás után átnyújtotta az antant követeléseit tartalmazó jegyzéket a tanácskormány tagjainak. A jegyzékben javasolt semleges zóna visszalépést jelentett a Vix-jegyzékhez képest, de Kunék a belgrádi katonai konvenció szabta demarkációs határok visszaállítását szerették volna elérni. A tárgyalások végül is nem hoztak eredményt, de maga az a tény, hogy a „Négyek" tárgyalást kezdeményeztek Magyarországgal, diplomáciai jelentőséggel bírt. (A háttérben meghúzódó, a nagyhatalmak közt éleződő érdekellentétek fontosságát persze nem szabad lebecsülni!) Az intervenció megindulása viszont a francia katonai vezetés „sikere" volt. S a Forradalmi Kormányzótanács hiába tett április 30-án fegyverszüneti ajánlatot a szomszédos államoknak, az antant álláspontja már nem változott, a román és cseh csapatok „visszaparancsolására" számítani nem lehetett. Magyarországnak tehát további harcra kellett készülnie, ami gazdaságilag is emberfeletti erőfeszítéseket jelentett a négy évi háború és a területi veszteségek miatt. A hadsereg készletei kimerülőben voltak, az utánpótlás kérdése az élelmezés és fegyverzet terén megoldatlannak látszott.

12 És hogy mindezen körülmények mellett - vagy azok ellenére - a Magyar Vörös Hadsereggyőzelmeket tudott elérni, többek között a vöröskatonák lelkesedésének, elszántságának volt köszönhető, amely lelkesedést a veszélybe került haza védelme, a mindenek feletti hazaszeretet váltotta ki a döntően munkásokból álló hadsereg katonáiból Az újjászervezett Vörös Hadsereg első győzelmei Az első erőpróba és az első sikeres fegyvertény - még az újjászervezés időszakában - Szolnok visszafoglalása volt. Május 3-án a Budapesti Csoport (tengerészdandár, nemzetközi ezred, budapesti 1. vörösezred, bihari ezred ) politikai megbízottjának: Szamuely Tibornak a személyes vezetésével Ceglédről indulva, Abonyon keresztül haladt Szolnok felé. Heves, elkeseredett utcai harcok során az esti órákra a vöröskatonák megtisztították a várost az ellenforradalmároktól. Az a tény, hogy a román csapatok nem avatkoztak be - az ellenforradalmárok többszöri kérése ellenére sem - a szolnoki harcokba, megnyugtató volt a Vörös Hadsereg ve12 A Hünb. 52.osztálya által március 27-én készített „Kimutatás az élelmiszer-, lótáp- és ágynemű készletek fedezéséről" szóló iratban - kb. 60.000 fővel számolva - a következők szerepelnek: 700 gr-os fejadaggal a kenyérkészletek május 15-ig elegendők, a zsír - itthon 10 gr, fronton 15 gr - április 30-ig, a cukor ugyancsak 10, ilL 15 gr-mal június 30-ig. A ruházati készlet sürgős pótlásra szorult volna: köpeny nem volt, egyéb ruházat csak kb.14.000 főre, lábbeli 68.000 főre. Járművei alig voltak a hadseregnek: Budapesten 80 teher- és 60 személyautó, vidéken 40 teher- és 30 személyautó állt rendelkezésére. A lovak közül csapatállományban volt „ép állapotban" 5.209, lókórházban 2.700, aminek csak 10%-a volt ép. HL MTK 6/6. lt-i j. 28