A magyar polgárosodás kérdései – élet a századfordulón. Balassagyarmat, 1997. május 28-30. (Discussiones Neogradienses 7. - konferencia kötet. Salgótarján, 1997)

Praznovszky Mihály: A demokrácia legendája – Mikszáth Amerika-képe

egyúttal az írói foglalkozás társadalmi elismertségének kérdését vizsgálja. Apponyi most jött haza Amerikából, s általánosan azt tapasztalta, hogy semmit sem tudnak rólunk, még azt sem, melyik földrészen van egy ilyen nevű ország. Járt Roosvelt elnöknél is, aki elmesélte, éppen Mikszáth regényt olvas, a Szent Péter esernyőjét. Mikszáth számára adott volt a nyilvánvaló párhuzam: írói önérzetét bántó keserű tapasztalata, hogy a közeli Bécsben a császár nem tudja ki ő, míg olyan messze tőlünk, az amerikai elnök ismeri. Mikszáth Amerika-képében feltűnnek azok a magyarok is, akik megjárva Amerikát visszatérnek és újra kezdik honi életüket. Velük sem tud mit kezdeni. Tapasztalataikat nem ismeri, a visszatérés motivációit nem érti - legfeljebb humoros hősöket farag belőlük. Ilyen a P. York azaz Puszta York című elbeszélése, amely valahol a Felvidéken játszódik, tót parasztok között. Ok már ismerik Amerikát, gondolkodásukban, életmódjukban, sőt életszervezésükben is nagyon sok mindent átvettek az álmok földjéről. Mégis hazatértek a Mikszáth szerinti döntő szempont miatt: csak itthon lehet élni. Ahogy mister Kukucska mondja: „Mindenütt jó a világon, de a krumpli csak a legjobb izű itthon". Humorosnak szánt mondata, amelyet a tót paraszt, Mr. Kukucska szájába ad, sokkal többet mond a 20. század végéig húzódó, közép-európai nemzetiségi problémákról, mint megannyi elméleti tanulmány. A már csak angolul beszélő fiát így buzdítja az apja: „Magyarok vagyunk, vagy mi a szösz édes fiam, hát akkor legalább tótul tanulj meg". Nem sokkal motiváltabb A kis szeplős című novella Amerikát járt hőse sem. Az amerikánus, aki egy féltékenységi jelenet főszereplője lesz, Mikszáth szerint „mint sült paraszt ment ki, mint intelligencia jött vissza és sehogyse akart többé elkeverődni a közönséges osztály közé". A falusi szerelmi háromszög történetben csak egy-két pillanatra villan fel valami az Amerikából hozott elemekből. Azok is inkább egyéni személyiség jegyek; az amerikai italok emlegetése, az angol és tót nyelv keverése. Egyedül talán egy mezőgazdasági termelési módszer megválasztása és ebből némi gazdasági és társadalmi fölény szerzése az, ami az Amerikából hazatért Szlanka Gyuri változását mutatja. Természetesen említenünk kell még két fontos írását, amelyben az amerikaiság, az Amerikában felvett magatartás, a megtapasztalt demokrácia a mű fontos eleme lett. Már a hősök nevével is jelzi: hétköznapi famíliák leszármazottjairól van szó, akik eleve kiszorultak a hazai feudalista hierarchia történelmi meghatározottságú érvényesülési rendjéből. Az egyik A demokraták hőse Molnár Pál, a másik a Noszty fiú esetébe ' Tóth Mihály. Molnár Pál bocskoros nemesi família sarja, Tóth Mihály pedig pipakészítő mesterember. „Mindig Amerikáért dobogott a szívem, ahol egyenlőség van és szabadság" - vallja Molnár Pál. Tóth Mihály pedig így érvel Amerika mellett: „én meg olyan országot keresek, ahol a nemesség nem szükséges az érvényesüléshez". Mindketten saját tehetségük és kezük munkája révén jutnak előre. Molnár Pál téglagyárat épített, Tóth Mihály pékmester lett. 92